Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KLAMÁR ZOLTÁN: Az észak-bácskai Tisza-vidék népi építészete

eltelt időszak energiaválságos időszakainak tudható be, no meg annak a ténynek, hogy a kemencében sokféle tüzelőanyag elégethető. Néhány új házban kerámialapokkal borított kemencéket építettek, melyekben a ház központi fűtésének víztartálya a tüztérben van és a kemence kazánként is üzemel. A füstelvezetést a házvidéken belüli szabadkéményes megoldással valósították meg, majd a kéményaljának a lefedésével a falba vágtak füstelvezető nyílást, amit sípok kötöttek össze a megmaradt kürtőrésszel. A fejlődés egyik állomása, amikor a volt konyhából is szoba lesz, és a kamrát alakítják konyhává. Ekkor újabb kéményt építenek, ami előrevetíti a későbbi fejlődést, amikor minden különálló és nem szomszédos helyiségben lévő tüzelőberendezésnek külön kéménye lesz. A tanyák esetében megfigyelhető, hogy azok az épületegyüttesek, amelyek nagyon távol esnek a falvaktól és rosszak a megközelítési lehetőségek, sőt az élet minősége sem felel meg, nincs kiépített út, hiányzik a villanyáram stb. visszafejlődnek tartozék tanyává, majd végül teljesen elhagyják és elbontják. Példa erre Fehér Jenő tanyája a Fehér úton. Mivel az egykor jól működő tanyai iskolákat megszüntették, ezért kénytelenek voltak Oromra költözni, amikor leányai elérték az iskolakötelességet. A tanyát a nagy mezőgazdasági munkák idején még ideiglenesen lakták, majd később, amikor oromi házuk gazdasági épületegyüttese teljesen felépült, lebontották a Fehér úti épületeket. Az első népi építészeti felmérést 1984-ben végeztük Tóth Vilmos műépítésszel, majd hosszú szünet után 1994 nyarán és őszén egy községi szintű kutatásba kezdtem. 1995-től nyaranta a kanizsai nyelvjárási és néprajzi táborban volt alkalmam H ÁRKAI Imrével együtt kutatni. Ebből a kutatásból született, a hallgatók fontos terepi munkájára épülő közös könyvünk Adorján népi építészete címmel. A tanulmány egy elsődleges összefoglalása az észak-bácskai Tisza-vidék népi építészetének, amijelenti azt is, hogy a témával tovább kell foglalkozni, és természetesen azt is, hogy a fent leírtakat a folytatódó kutatás tovább finomíthatja, pontosíthatja. A külön nem jelzett felmérések és fotók a szerző munkái. Az alaprajzokat TÓTH Vilmos kanizsai műépítész készítette. Külön köszönettel tartozom DÉVAVÁRI BESZÉDES Valériának, hogy rendelkezésemre bocsátotta a szabadkai Műemlékvédelmi Intézetben készült, Kanizsa községre vonatkozó felmérési rajzokat. JEGYZETEK 1. BIACSI Antal 1994. 67. 2. DOBOS János 1995. 113-114. 3 . DOBOS János 1995. 126-127. 4 . APPEL Ede 1886. 21-22. 5 . APPEL szerint egy szerb birtokos, bizonyos Siposs: „ 6 kerületi lánc földjét és szőlőjét értékesíteni akarván, egyeseknek olcsóbhan-drágábban házhelyekül adta el, kiről a telep kezdetben Sipossjálvának is neveztetett. "; APPEL Ede 1886. 22. 6 . GYETVAI Péter 1992. I. 41. 7 . PAPP György 1989. II. 23. 8 . PAPP György 1989. II. 141. 9 . KOROKNAY Ákos 1995. I. 233. 10. BESZÉDES Valéria 1991. 206 - 207. 11. KLAMÁR Zoltán 1996. 133. 12. Ilyen következtetésre jut Harkai Imre Topolyával kapcsolatban, illetve Balassa M. Iván az Alsó-Garam menti magyar falvakat vizsgálva. HARKAI Imre 1991. 17- 18., BALASSA M. Iván 1990. 11. 13. HARKAI Imre 1991. 20. 14. BARABÁS Jenő -GILYÉN Nándor 1987. 61. 15. VALKAY Zoltán 1992. 25. 16. VALKAY Zoltán 1992. 26. 17. BAKÓ Ferenc 1978. 51. 18. HARKAI Imre ad hasonló leírást a topolyai nádazásról. HARKAI Imre 1991. 20. 19. SABJÁN Tibor 1990. 134-135. 20. HARKAI Imre hoz példát Topolyáról: „Az egyik sort a lakóház, az istálló, a nyári konyha, a nyári istálló, a kocsifészer, a góré és a disznóólak képezik, míg a telek másik szélén található a nyári kemence és a tyúkól". HARKAI Imre 1987. 21. VALKAY Zoltán 1992. 26. 22. BÁRTH János 1996. 204-205.; Túri Márta két szócikkben foglalkozik a tanya meghatározásával: „szállás: Az egyik aszongya, tanya, a másik aszongya szálas, de az egyugyanaz" és „tanya: Legjobban zentaji fődön ...zentaji fődön, ot jobban szálast montak, itt .. ere, kanizsaji fődön mök tanyát montak."; TURI Márta 1991. 106., 112. 23. BÁRTH János 1996. 205. 24. HARKAI Imre 1991. 125. 25. JUHÁSZ Antal 1993-1994. 200. 26. JUHÁSZ Antal 1993-1994. 201-204. 27. JUHÁSZ Antal 1993-1994. 190. 28. RUDINSKI, Antun 1991 44^15. 29. RUDINSKI, Antun 1991. 49.