Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

HÁLA JÓZSEF-MÉSZÁROS BORBÁLA : A budafoki barlanglakások

16. kép. Ozv. Tóth Győzőné konyhája a budafoki Barlanglakás Emlékmúzeumban ki számukra a mészkőbe. A szükséges élelmisze­reket a környező boltokban, valamint a Budafok­belvárosi és a felsővárosi kispiacon szerezték be. A sokgyermekes családokban általában csak az apa dolgozott, iparosként (kőműves, kádár stb.), alkalmi munkásként, de a legjellemzőbb a környe­ző gyárakban végzett munka volt. Az asszony ve­zette a háztartást és gondozta a gyerekeket, esetleg eljárt mosni tehetősebb emberekhez. A legtöbb barlanglakó gyerek általában csak az elemi iskolát végezte el, szakmát tanulni csak az iparosok gyer­mekeinek volt módja. Leginkább az utca, a mély­udvarok világa nevelte őket. Az udvarokban és a kőházak feletti gyepes területen gyakori volt a fut­ball, a kőcsata, a pincékben pedig a bújócskázás. Télen az iskolaudvaron és a mélyudvarokban jég­pályákon csúszkáltak, korcsolyáztak. A fiatalok és a felnőttek számára az esti zenés kocsmázásokon kívül az évente rendszeresen megrendezett farsangi és szüreti bálok, bátyus bálok voltak a legfőbb szórakozási lehetőségek. Ezeket egy-egy vendéglőben rendezték meg, ahová a környék egész lakossága elmehetett. Vol­tak persze zártkörű, pl. iparosok számára rende­zett bálok is. A Barlanglakás Emlékmúzeum A Budafoki Hírlap egyik, század eleji cikkíró­ja szerint a barlanglakásokat magas belépődíj mellett kellene mutogatni, hadd lássa mindenki, hogy a településen ezekben az üregekben még a 20. században is éltek emberek. 129 A szerző ter­mészetesen nem múzeumra gondolt, hanem az említettekkel társadalomkritikáját igyekezett még nyomatékosabbá tenni. A cikk megjelenése után több évtizeddel egy múzeum is létesült a te­lepülésen. A kőházaknak az 1960-as években történt fel­számolása után egy barlanggócot, özv. Tóth Győzőné szoba-konyhás lakását és az albérlők számára kialakított helyiségeket meghagyták me­mentónak (10., 16. kép). A Veréb utca 4. sz. alat­ti lakást a Budapesti Történeti Múzeum munka­társai az eredeti bútorokkal rendezték be. A kiál­lítást 1971-ben nyitották meg, majd kétszer (1987-ben és 1997-1998-ban) felújították. A Barlanglakás Emlékmúzeum minden szerdán és pénteken várja az érdeklődőket, a bejárat kulcsát a Mező utca 52. sz. alatt lakó Lakatos család • no orzi. u

Next

/
Thumbnails
Contents