Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

HÁLA JÓZSEF-MÉSZÁROS BORBÁLA : A budafoki barlanglakások

16. kép. Ozv. Tóth Győzőné konyhája a budafoki Barlanglakás Emlékmúzeumban ki számukra a mészkőbe. A szükséges élelmiszereket a környező boltokban, valamint a Budafokbelvárosi és a felsővárosi kispiacon szerezték be. A sokgyermekes családokban általában csak az apa dolgozott, iparosként (kőműves, kádár stb.), alkalmi munkásként, de a legjellemzőbb a környező gyárakban végzett munka volt. Az asszony vezette a háztartást és gondozta a gyerekeket, esetleg eljárt mosni tehetősebb emberekhez. A legtöbb barlanglakó gyerek általában csak az elemi iskolát végezte el, szakmát tanulni csak az iparosok gyermekeinek volt módja. Leginkább az utca, a mélyudvarok világa nevelte őket. Az udvarokban és a kőházak feletti gyepes területen gyakori volt a futball, a kőcsata, a pincékben pedig a bújócskázás. Télen az iskolaudvaron és a mélyudvarokban jégpályákon csúszkáltak, korcsolyáztak. A fiatalok és a felnőttek számára az esti zenés kocsmázásokon kívül az évente rendszeresen megrendezett farsangi és szüreti bálok, bátyus bálok voltak a legfőbb szórakozási lehetőségek. Ezeket egy-egy vendéglőben rendezték meg, ahová a környék egész lakossága elmehetett. Voltak persze zártkörű, pl. iparosok számára rendezett bálok is. A Barlanglakás Emlékmúzeum A Budafoki Hírlap egyik, század eleji cikkírója szerint a barlanglakásokat magas belépődíj mellett kellene mutogatni, hadd lássa mindenki, hogy a településen ezekben az üregekben még a 20. században is éltek emberek.

129 A szerző természetesen nem múzeumra gondolt, hanem az említettekkel társadalomkritikáját igyekezett még nyomatékosabbá tenni. A cikk megjelenése után több évtizeddel egy múzeum is létesült a településen. A kőházaknak az 1960-as években történt felszámolása után egy barlanggócot, özv. Tóth Győzőné szoba-konyhás lakását és az albérlők számára kialakított helyiségeket meghagyták mementónak (10., 16. kép). A Veréb utca 4. sz. alatti lakást a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai az eredeti bútorokkal rendezték be. A kiállítást 1971-ben nyitották meg, majd kétszer (1987-ben és 1997-1998-ban) felújították. A Barlanglakás Emlékmúzeum minden szerdán és pénteken várja az érdeklődőket, a bejárat kulcsát a Mező utca 52. sz. alatt lakó Lakatos család • no orzi. u