Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

HÁLA JÓZSEF-MÉSZÁROS BORBÁLA : A budafoki barlanglakások

10. kép. A budafoki, Veréb u. 4. sz. alatti „barlanggóc", ma múzeum, alaprajza Ezeknek a házaknak lakói derék, becsületes és szorgalmas emberek, kik egészen olyanok, mint a rendes házakban lakók s ha kijönnek földalatti lakásaikból, semmiben sem különböznek a falu többi lakosaitól."

83 1877: „Máskülönben is az építkezés kisvárosias modorú; túlnyomó a zsindelyes tető, utána a cserepes; - nádas, zsúpos kivételes. Kedvezményezi a jobb építkezést azon körülmény, hogy a határban falazatnak alkalmas jóféle homokkő rétegekben igen jó száraz pincék esnek, melyek a hegybe vájva, kiboltozás nélkül is szilárdan megállnak; nemcsak, sőt a tetőn egész utcasor lakó házak vannak ugyanilykép a kőrétegbe bevájva, kimélyített udvarokkal, melyeknek a terep síkja fölött csak kéményeik látszanak ki.

84 1878: „Nevezetes tünemény ugyanezen kőnem Promontoron is, mely szintén ennek köszöni, hogy helység. Ott tovább mentek mint Kőbányán. Nemcsak nagy pinczéknek használják a cerithium-réteget, hanem a Dunára meredeken néző domboldalban és dombháton a házak nagy része is bele van vágva a mészkőbe, sőt a ház udvara is. Egy-egy terjedelmesebben bevágott gödörben egy vagy több családnak van lakháza, konyhája, óla befaragva a sziklába, a ablak a mély udvarra nézvén. S a lakások elég csinosak és szárazak. A domb egy hangyaboly képe. Újabb időben szőlős gazdák és mások állítanak itt és Tétényben nyaralókat, melyeknek kitűnő pinczéje ezen sziklanembe van faragva s a kivet kő a legjobb épületanyag."

85 1886: „[...] Budafok a Duna partja felől a sziklás hegyoldalra terjed fel, rendetlenül épült házikóival, melyek részben sziklaodúkban állanak; a hegyháton egész utczasor házai a sziklába vannak vájva, úgy hogy csak füstölgő kéményeik látszanak ki. Az ottani cerithiumféle meszes homokkő jó épületkövet szolgálta s benne jó száraz pinczéket lehet vájni, melyek minden boltozás nélkül megállanak. [...] Van ott egy katakombaszerü kőbánya sok földalatti üreggel és folyosóval."

86 1893: „Budafoknak építésmódja is nevezetes. Házainak nagy része, egész utczák a cerithiummészbe vannak vájva, s a földből csakis füstölgő kéményeik látszanak ki, melyek közt akadálytalanul sétálgathatunk ide-oda. A mészkő oly öszszeálló és szilárd, hogy az így vájt lakások minden boltozat vagy egyéb építkezés nélkül használhatók, s mivel a kő nagyon száraz, az egészségre nézve sem ártalmasok."

87 1900: Budafok „Nevezetességét képezik a cerithium mészkőbe vájt érdekes barlanglakások melyek jó szárazak, minden boltozás nélkül megállanak, úgy hogy csak füstölgő kéményeik látszanak ki a földből."

88 20. század eleje: „Érdekesek itt a dolomitba vájt hatalmas nagyszámú pinczék és a még elég sűrűn található barlanglakások."

89 1906: „Budán, a Gellérthegy lejtőin és tövében még ma is akad egy két maradéka ennek az építkezésnek, de különösen érdekes ilyen vájt és ásott lakások láthatók Budafokon. Való, hogy ezek nem mind lakóhelynek készültek eredetileg. Borpincék voltak és volt köztük akkora, a mely egy kilométer hosszúságban nyúlt el a föld alatt. De közben kevesebb lett a bor és több lett az ember. A hordók helyét családi tűzhellyé avatta a szükség és mai napig is lakásnak szolgál sok ilyen pinceüreg."

90 1907: „Budafokon a Kálvária hegyen igen érdekes, puha mészkőbe vágott földalatti lakások leptek meg, melyek tovább is nagy területen ismétlődnek mintegy 150-200 lehet. [...] Rendesen néhány négyzetméter kis udvarocska is van előttök kivágva, de az ól, sőt árnyékszék is többnyire fönt a lakás fölött van, melyek elszürődései egészségtelenek lehetnek. A lakásnak többnyire egy ablaka van az udvarra (zsalust is láttam). A fölületen csak a gyakran egy kőből faragott füstölgő kémény figyelmeztet, hogy alul élet van.

91