Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

HOFFMANN TAMÁS: Parasztházak Európában

6. kép. Füstösház (Dánia, Nordjütland, 18. század), VARGHA László felvétele (1962-1964) dása is jelentős késéssel keltette fel az emberekben azt a vágyat, hogy változtassanak a maguk alkotta tárgyi környezetükön. Alkalmasint ebből következik egy másik közös vonás, amely szerint a kontinens keleti felében, jobbára a Stettin-Trieszt vonaltól az Uraiig rendszerint földszintes lakóházakban éltek a parasztok, mígnem nyugatra emeletes hajlékokat építtettek maguknak. Nyilvánvaló, hogy az emeletes, illetve a földszintes európai falu közötti különbség az urbanizáció mértékének következménye, továbbá, hogy mindkét övezet építőkultúrája - okait tekintve mélyen gyökerezik a középkor rétegeiben. Ami a kontinens nyugati tájainak építészettörténetét illeti, a középkor elmúltával két épülettípust tekinthetünk a parasztok hajlékának. Méreteik különböznek, amint hogy tulajdonosaik szociális státusa is különböző. A parasztház építészettörténetének útjai tehát elágaztak egymástól. Az egyik nevében (ház, Hans, house, maison stb.) megtartotta az ősi kifejezést. A másik a vidéki szegénység hajléka lett. A Kate, cottage már a falusi nincstelenek hajléka. A két név nem annyira az épülettípusok különbözősége miatt lett köznyelvi fogalom, hanem azok szociális jelentéstartalma miatt. Az előbbi a gazdálkodó paraszt háza, míg az utóbbit olyan ember lakja, kinek rendszerint nincs is földje, nem tart jószágot és keze munkája után él. Ennek az épülettípusnak az építői a parasztházak és a városi sorházak lakáskultúrájának tapasztalatait hasznosították. Talán Hollandiában és Angliában tűntek fel az első épületek a 16. században, és építésük divatja lassan terjedt. A múlt század második felében már Lengyelországban és Magyarországon is igényt formáltak ezekre a lakóépületekre, majd századunkban megjelentek Ukrajnában és Oroszországban, amit az agrártermelés szocializálása - alternatíva nélkül - segített elő. A falusi szegénység háza nem a múlt - kisméretű - paraszti lakóépülete. Nem! Ez egy új típus. Keveréke a városi és falusi építészet elemeinek, olyan emberek lakása, akik (ha gazdálkodásra adnák a fejüket) kénytelenek lennének elköltözni belőle. Egy másik szembeötlő épülettípus, a négy oldalról kerített, belső udvarú ház (vagy kerített ház) keletkezéstörténete jó példája a kontinens agráriuma szakaszos fejlődésének. A típus az ókor római majorjaiban valósult meg először a történelemben. Ezek tehenészetek