Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

† BAKÓ FERENC: Remetebarlangok (Mátraverebély-Szentkút). Építéstörténeti tanulmány

JEGYZETEK 1. Történetileg és regionálisan a kérdést részletesen tárgyalja BAKÓ Ferenc 1978. 61-74., 122-123.; BAKÓ Ferenc 1985. 225., 227. 2. BAKÓ Ferenc 1977. 51.; MIHÁLY Péter 1976.; 1978-1979; BARÁZ Csaba-MIHÁLY Péter 1996. 3. Társaságomban volt ezen a szemlén BODÓ Sándor Heves megyei múzeumigazgató és PETERCSÁK Tivadar egri múzeumigazgató-helyettes. A terepbejárás egyik eredménye volt, hogy később BODÓ Sándor, mint a Művelődési Minisztérium osztályvezetője Szentkút kutatásához állami támogatást biztosított, amit ezúton is köszönök. 4. CHINORÁNYI Ede 1931. 72. 5. ZADRAVECZ István 1934. 108. 6. ZADRAVECZ István 1934. 46.; KISS Lajos 1978. 412. 7. ROZNIK Rajnér 1948. 2.; a mondának több változata van, pl. a vizet, a forrást a király a szikla falából kardjával nyitotta meg.; BOROVSZKY Samu 1911. 82. 8. ZADRAVECZ István 1934. 82.; A szerző felveti annak lehetőségét, hogy a 13. században a Veréb család, mint annyi nemzetség abban az időben, saját monostort alapított. Erre ugyan nincs írott bizonyíték, de a verebélyi temetőben látható fal maradványokról a lakosság azt állítja, hogy ezek egy kolostor romjai. 9. ROZNIK Rajnér 1948. 6. 10. BÉKEFI Rémig 1898-1902. I. 538., 567.; BELITZKY János 1972. 208. 11. BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 145.; Magyar Néprajz III. 337. 12. „Nógrád megyében a verebélyi Szentkút az egyetlen hely, amely a Boldogasszony és a lovag Szent László király tiszteletét egyesítve (...) búcsújáró hellyé vált", BELITZKY János 1972. 54. 13. BALANYI György 1923. 56., 60., 83., 167. 14. BALANYI György 1923. 176-177.; KNAPP Éva tanulmányát egy Szent Pált ábrázoló metszet díszíti (125. lap, 4. sz. kép) 15. BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 114., 145. 16. BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 145. 17. A pásztói ciszterci rendház történetét két alapvető munka dolgozta fel. Az egyik a rend irattárában szerencsésen megmaradt oklevelek alapján (BÉKEFI Rémig 1898-1902), a másik a kolostor romjainak, maradványainak régészeti feltárása után, felhasználva ennek eredményeit (VALTER Ilona 1982). Amíg az előbbi inkább csak utalásszerűén, de foglalkozik Szentkúttal, addig az utóbbi nem is érinti, minthogy nem tartozik témaköréhez. 18. ZADRAVECZ István 1934. 88.; ROZNIK Rajnér 1948. 17. 19. BALANYI György 1923. 139. A ciszterek laikus testvéreinek a rendben elfoglalt helyzete, életmódja, munkaköre közel állt ahhoz, amit a remetéknél megismerhettünk. 20. BÉKEFI Rémig 1898-1902. II. 228. 21. Petrassevics Nikefor görög katolikus lelkész információit ez úton is köszönöm. 22. MORAVCSIK Gyula 1938. 389. 23. Magyarország története (szerk.: SZÉKELY György) 1984. 1-2. 1168. 24. ROZNIK Rajnér 1948. 17.; MANGA János 1963. 362. 25. CHINORÁNYI Ede 1931. 14. 26. ZADRAVECZ István 1934. 63. 27. CHINORÁNYI Ede 1931. 72. 28. ZADRAVECZ István 1937. 114-115. 29. CSEMEGI József 1946-1948. 9. 30. CSEMEGI József 1946-1948. 19. sz. jegyzet; MORAVCSIK Gyula 1953. 61.; ZOLNAY László 1975.; 1977. 186. A legújabb kutatások a 12-13. századi keletkezésüket fogadják el.; MIKLÓS Zsuzsa 1985.; DUDÁS Bertáian-LEGEZA LászlóSZACSVAY Péter 1993. A kutatók véleménye megegyezik abban, hogy a barlangokat valószínűleg a bazilita szerzetesek építették. 31. SOÓS Imre 1975. 307. 32. ZADRAVECZ István 1934. 47. Az eseményt két okmánytárban is megtalálta: Mon. Hung. IX. E 237.; Anjou-kori Okmánytár II. 567.; BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 239. 33. BÁLINT Sándor 1977. I. 141.; KNAPP Éva 1986. 117. 34. BÁLINT Sándor 1977. I. 142-143. A Szent teste 1381-ben került hazánkba, s az ereklyéket a budaszentlőrinci pálos monostorban helyezték el. 35. KOVÁCS Béla 1987. 123. 36. DUDÁS Bertalan-LEGEZA László-SZACSVAY Péter 1993. 23. 37. MORAVCSIK Gyula 1953. 60. 38. SOÓS Imre 1985. 311-312. 39. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969. I. 599. 40. KISS Lajos 1978. 541. 41. PELLE Béláné 1988. 138. A remetefára lásd H. BOSCH festményét (Wilhelm FRAENGER 1982. 64. tábla) 42. RÓMER Flóns 1868. 141.; BALANYI György 1923. 70-71. 43. KEMPE, David 1988. 218., 219. 44. KEMPE, David 1988. 225. 45. DUDÁS Bertalan-LEGEZA László-SZACSVAY Péter munkája bemutat néhány anatóliai példát a 2-10. képeken.