Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

† BAKÓ FERENC: Remetebarlangok (Mátraverebély-Szentkút). Építéstörténeti tanulmány

19. kép. Remete Szent Pál halálát ábrázoló középkori fametszet (KNAPP Éva után) Országunk távolabbi tájain találhatók még földrajzi nevek, amelyek a „remete" szóval kapcsolatosak, de Budapest közelében, Nagykovácsi mellett a határban ismernek egy Remetebarlang helynevet is.

40 A Mátrában, Gyöngyös határában pedig a Remetedombon van egy „remetefa", amiről azt tartja a hagyomány, hogy hajdan itt remete élt, aki „alamizsna szedésére kosarát ezen fára szokta akasztani".

41 Európa más részein több tájon ismertek még barlangkolostorok, de remeték használatában csak ritkán. Szerzetesek alapították a görögországi Athosz hegy és az orosz Kijev, Pszkov barlangkolostorait, de alaposabb leírás, képes ábrázolás hiányában összehasonlításra nem lehet őket felhasználni. (A rövid, általam ismert leírások csak a „hosszú folyosókat" emelik ki.) A Kárpát-medence előbb tárgyalt remeteségeit egyébként a történészek Kijevből, illetve Athoszról származtatják 42 Föld alatti, kőbe vájt, vallási célokat szolgáló építmények tömegéről kapunk hírt Franciaországból a Loire, Dordogne és a Verdon völgyéből, valamint a Languedocból és Valais-ból. Tanulságos lenne megvizsgálni a spanyol monserrati remete20. kép. Remete Szent Antal, kunyhója előtt „remetefával" (H. BOSCH festménye, XVI. sz.) gyarmatot, ahol külön-külön üregekben egykor 16 remete lakott.

43 A kérdés egyik szakértője, az angol David KEMPE kiterjesztette ismereteinket a brit szigetekre is, ahol középkori datálással számos lakóbarlangot említ, de ezek egészen más rendeltetéssel és formában készültek, mint hazánk építményei. Korai keletkezésükre példa lehet az angliai Streffordshire-ben lévő Hermitage Bank, ahol 10 homokkőbe vájt üreg van 1328-ból.

44 A felsorolt építményeket többnyire leírás nélkül csak megemlítik, s így a szentkúti remetebarlangokkal való összehasonlításra nem alkalmasak. Hasonló a véleményem a Krím félszigeti, a kaukázusi és az anatóliai barlangépítményekről, amelyek nagyrészt bizánci egyházi szervezetekhez kapcsolódnak, kőbe vájva a föld alá mélyítettek, de igen régen, az ókorban keletkeztek. Ezek a barlangkultúrának nevezhető műveltségi kör műszakilag és művészetileg magas szintű alkotásai a közép-európai vagy nyugat-európai példákkal nem hozhatók kapcsolatba.

45 Összefoglalás A Mátraverebély-Szentkút vallási zarándokhely közelében épített remetebarlang együttes mai ismereteink szerint a maga nemében egyetlen emlékünk Közép-Európában. A vele rokon, hasonló rendeltetésű remetelakok évszázadok folyamán elpusztultak, illetve romosán maradtak csak meg. Egyedül a szentkúti építmény vészelte át a történelem viszontagságait, bár napjainkban