Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

† BAKÓ FERENC: Remetebarlangok (Mátraverebély-Szentkút). Építéstörténeti tanulmány

7. kép. A III. sz. üreg homlokzata helyreállítás előtt kulása ebben az időszakban történhetett, mert 1258 táján már búcsúengedélyt kapott az egyháztól, aminek bizonyára előzménye is volt. Az első templomot ezen a területen Mátraverebély községben építették, kb. 1210-ben, valószínűleg öszszefüggésben a szentkútnál történt eseményekkel, gyógyulásokkal, és az időközben kialakult Szent László-kultusszal. 1258-ban, amikor a falu már búcsúengedélyt kap, a búcsúsok itt csak misét hallgattak, prédikációt, és gyóntak, áldoztak. Végcéljuk a Szentkút volt, ahol a források mellett az erdő mélyén csak egy kicsi, fából rovott kápolna állt. A zarándokok nagy számára lehet következtetni abból, hogy a búcsúsok 133 l-ben kárt okoztak a földesúr kaszálójában, 1370 körül pedig a kegyúr, a Veréb család új templomot építtet Verebélyen. Közvetlenül segítette a búcsújárást a família azzal, hogy Verebélyről Szentkútra az erdőn át utat építtetett, sőt a forrásokat is rendbe tétette.

9 A török hódítás és a vele járó bizonytalanság visszafogta ugyan a zarándoklatokat, de teljesen nem szüneteltette. Bizonyítja ezt, hogy nemes Koós András fia gyógyulásáért hálából a kút fedőlapját ki akarta cseréltetni és emiatt az illetékes török pasa engedélyét kellett kérnie, s ez az irat ma is megvan. Emellett több esetről is tud a helytörténeti irodalom, melyek a 17. században a búcsújárás folyamatosságára vallanak. Különös jelentőségű az a példa, hogy ebben az időben még Dél-Magyarországról is jártak ide búcsúsok, akik a kegyhelynek „királyi dézsmát" hoztak. Ugyanekkor füleki, szécsényi, gyöngyösi ferences atyák vezették a búcsúsokat és ők voltak a Szentkút gondozói, remetéi is.

10 A több száz éves szentkúti zarándoklatot II. József király azonban rendele0 05 1,0 1,5 m I . I . Li 1 â. ; I I , ! J 1 H 1:15 8. kép. A IV. sz. üreg, a „vezeklő" hátfala ti leg beszüntette és a hívek elmaradtak. Csak a múlt század elején vették fel újra ezt a szokást, amit a mai napig is tartanak, sokszor utazási irodák szervezésében.

11 A kegyhely tulajdonosa a középkortól folyamatosan a Verebélyi család volt, 1770-től kezdve pedig az Almássy família. Elmondható, hogy a birtokosok katolikus vallása és a Szentkút kultikus szerepének mélységes tisztelete olyan történelmi, társadalmi hátteret adott a búcsújárásnak, amely évszázadokon át biztosította a folytonosságot. Szentkút történelmének vizsgálata felidézi azt a vallástörténeti tendenciát, amely a kereszténység egyeduralmát úgy kívánta biztosítani, hogy a pogányság egyes elemeit, tételeit vagy rítusait elfogadta, kereszténnyé tette. A kutak tisztelete, mágikus erejébe vetett hite is ősrégi vonása a magyar vallásosságnak. A Szent László törvényei-