Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

BALASSA M. IVÁN: Százéves a néprajzi falu

san valósult meg, a Néprajzi Múzeumban lévőn még a későbbi magyar utca nyugaton a mecenzéfi, majd a handlovai házzal kezdődik, bár ez utóbbinál utólag már oda van írva Veszprém neve. Az utcasor tovább a palóc házzal, Borsoddal, Zalával, Szabolccsal, Somoggyal, Torockóval, Kalotaszeggel, Csongráddal folytatódik és az iskola zárja. A Veszprém megyei telek még a későbbi nemzetiségi utca második háza, ennek az az oka, hogy ebből a megyéből korábban egy német házat terveztek (Barnagról), és e helyett lett a szentgáli ház. A szentesi térkép még a vázolt elképzelést tartalmazza. Itt a magyar utca sorrendje: Mecenzéf, Nyitra (Handlova), Heves

42 (palóc), Borsod, Zala, Szabolcs, Somogy, Torockó, Kalotaszeg, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok. Ez utóbbi a Néprajzi Múzeum térképén még a tölcsér kiszélesedésében kialakult téren elhelyezett templom fölötti kis háromszögben van az Árva megyeivel és a községházával együtt. A szentesi változatban a községházának a templom szentélye mögött már megtalálták a végleges helyét, a felszabadult területre az iskolát és egy háziipart bemutató pavilont helyeztek el. Ez is a végleges megoldás. A magyar-utca végső sorrendje további átalakulásokról vall. Mindenekelőtt az indítás változott meg, a bejárat mellett rögtön a József főhercegnek köszönhető cigányputrit és sátrat állították föl. A következő telkek sorrendje is eltér a korábbiaktól, a hétfalusi (Brassó megye) csángó házat a szentgáli (Veszprém megye) magyar ház, ezt a mezőkövesdi (Borsod megye) matyó ház, majd a Büd-Szent-Mihályról (Szabolcs megyei) származó magyar ház követi. A Zala megyei Zebeckéről való telek után ismét egy megváltozott helyen lévő telek következett, a kishartyáni (Nógrád megye) palóc ház portája. Ettől kezdve a telkek sorrendje megmaradt: Toroczkó (TordaAranyos megye), Kalotaszeg (Kolozs megye), Szegvár (Csongrád megye) és a már említett jászapáti (Jász-Nagykun-Szolnok megye) magyar ház. A nemzetiségi utcában kevesebb változást tapasztalhatunk. Itt is a tölcsér csúcsától indulva a házsor kezdettől a Szeben megyei szász házzal indult, a veszprémi helyére a mecenzéfi (AbaújTorna megye) német ház került, ezt követte a nagyjécsai (Torontál megye) sváb ház. Az AlsóFehér megyének fenntartott telken a handlovai (Nyitra megye) „keickerhäuer ház" kapott helyet, majd a „Felső-szálláspataki (Hunyad megyei) oláh ház", a „Tornyarévai (Krassó-Szörény megyei) oláh ház", „A czerpájai (Torontál megyei) szerb ház", „A vingai (Temes megyei) bolgár ház", „A perestói (Vas megyei) vend ház" után „A Sáros megyei tót ház" zárta a sort. A „tölcsér" belsejében nem volt változás, a mintaépület, a falusi kórház és a debreceni csárda mellett „A csikszentdomokosi (Csík megyei) székely ház" állt az egyik oldalon, a nemzetiségi utca felől pedig a „Bereg megyei ruthén ház" és „A Bács-Bodrog megyei sokacz ház" kapott helyet. A kiteresedésen a magyarvalkói mintájára készült templomot helyezték el. Ebben JANKÓ János gazdasági eszközöket szeretett volna kiállítani, de végül mégis át kellett engedni az épületet a Zichy-expedíció anyagának. JANKÓ János: „íme, ez a huszonöt ház mutatta be az ezredéves országos kiállításon Magyarország minden nemzetiségét, minden nagyobb néptöredékét. Az 1885-iki országos-... (és a mostani) kiállítás közti tizenegy év alatt odáig jutottunk, hogy a néprajz a háziipartól teljesen külön vált, s 15 parasztszoba helyett 25 teljesen berendezett paraszttelket mutattunk be ". A kiállításon a Néprajzi Falun kívül is voltak olyan épületek, építmények, melyeknek néprajzi vonatkozásai voltak. Ezek egy részét a korabeli leírások a néprajzi kiállítás részének tekintették. Bálint Zoltán Az Ezredéves Kiállítás architektúrája címet viselő összegzésében is közvetlenül a falu házai után szól róluk. Bálint Zoltán leírása viszonylag kevéssé ismert, ezért az egyes objektumoknál sorait idézzük. „Ne váljunk meg ettől a csoporttól míg egy érdekes és specziálisan magyar alkotásáról, a kiállítás III. kapujáról, a székely kapuról meg nem emlékeztünk... A kiállítás székely kapuját, a székelyföld és emlékek szakavatott ismerője Huszka József tervezte meg. Ez a kapu eltér némileg a székely kapu rendes típusától. A gyakorlati szükséglet ui. úgy kívánta meg, hogy a középső nagy nyílás mindkét oldalára jöjjön egy-egy gyalogbejáró, és így teljesen szimmetrikus alkotás" 44 A tudományos és személyes ellentéteknek és természetesen tekintélyének köszönhető, hogy HERMAN Ottó a Néprajzi Falutól független bemutatóval jelentkezett, a tavon lehelyezett Halászati pavilonnal. „Nem volna a falu által nyújtott kép tökéletes, ha hiányoznék a magyar pásztorélet bemutatása. Ha építészetileg kevésbé is érdekel, néprajzi szempontból annál érdekesebb a breznóbányai juhászkunyhó, mellette a cserény, a kecskeméti