Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

ÖSSZEGZÉS - Jegyzetek

JEGYZETEK 1. MIKLÓSI SIKES Csaba 1989. 66. 2. B. MURÁDIN Katalin 1994. 121-123., 149. 3. MIKLÓSI SIKES Csaba 1989. 66. 4. HODOR Károly 1837. 579. 5. MÉRI István 1986. 24. 6. MÉRI István 1986. 24., továbbá KOVALOVSZKI Júlia 1986. 7-22. 7. ENTZ Géza 1994. 32., 56. 8. Uo. 32 9. MÉRI István 1986. 24. 10. SZINTE Gábor 1913.; GODEA, Joan 1972., 1974. 11. VARGHA László (1959. 575.) a gótikus szerkezeti és formai elemek továbbélésének illusztrálására a kidéi görög katolikus templom fotóját közli. ENTZ Géza szerint, román templomok vagy papok írásos említése alapján legkorábban a 14. század végére, 15. századra tehető a román fatemplomok építésének kezdete. A fennmaradt templomok többsége - néhány 17. századitól eltekintve - a 18-19. században épült. ENTZ Géza kiemeli, hogy a népi jellegű faépítkezésnek „nincsenek pontos kormeghatározó elemei". (1961. 160). 12. A szövegből csupán az évszámot sikerült feloldani, olvasatát Király Péternek köszönhetjük. 13. ENTZ Géza 1994. 56. 14. ENTZ Géza 1994. 56. 15. TOMBOR Ilona 1968. 112. 16. HODOR Károly 1837. 579.; MIKLÓSI SIKES Csaba 1989. 57-59.; A feljegyzésekben szereplő Deési, illetve Zenki Sára név feltehetően elírás, a templomi feliratokon Dersi Sára szerepel Mezei Sámuel hitveseként. 17. GILYÉN Nándor közli képét: 1989. 55. 9. kép. 18. ENTZ Géza 1994. 86.. 19. KABAY Béla 1982. 634. 20. KABAY Béla 1982. 634. 21. MIKLÓSI SIKES Csaba 1989. 59-61. 22. KABAY Béla 1982. 634. 23. A füstház, „fisáz" elnevezés Kalotaszegen és a Felső-Tiszavidéken is ismert, a pitvar megnevezésére. JANKÓ János 1892. (1993) 68.; Udvarházaknál való előfordulása Id. B. NAGY Margit 1970. 39. A Borsa-völgyi anyagban egyedül itt fordul elő a füstház megnevezés, olyan helyiség megjelölésére, amelynek valóban nem volt semmi más funkciója, mint a füst összegyűjtése. 24. VARGHA László 1968. 25. BÁTKY Zsigmond 1930. 116-123. 26. BARABÁS Jenő külön szamosi háztípust különböztetett meg: BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 172.; BALASSA M. Iván (1985. 103-106.) Erdélyen belül három építészeti zónát különít el; FILEP Antal (1980a. 22-27.) az általános felfogással szemben az erdélyi házat az északi magyar kemencés házzal azonos gyökerű táji változatnak tartja, hangsúlyozva a kemence elsődleges voltát, amelyhez a kandalló kapcsolódott. További lépésként került ki a kemence a szobából. Véleményével nem tudunk egyetérteni, a pitvaros házak széles elterjedési területén jellemző, többnyire boglya alakú kemence ugyanis nem származhat az északi háztípus sokfukciós, alvóhelyül is szolgáló, hasáb alakú kemencéjéből. 27. Elsősorban KÓS Károly népi építészeti kutatásait kell kiemelni (összegyűjtve: 1989., továbbá: Urbaria et Conscriptiones 1-5.; Urbariile Tarii Fagarasului I—II. 1970-1976.; A Magyar Nyelvjárások Atlasza 1970 II. 1; Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I-VII. 1976-1995.; B. NAGY Margit 1973.; Székely Oklevéltár (új sor.) 1-2. 1983-1985. MN A IV. 1989. 28. KÓSA László 1970.; 1989.; DÁM László 1989. 101-104.; MNA IV 1989.; Szolnok megye Néprajzi Atlasza 1974. 1. 29. KÓSA László 1970.; Szolnok megye Néprajzi Atlasza 1974. I. 1. 245-246.; BALASSA M. Iván 1985. 106.; BARABÁS Jenő 1987.; PÁLL István 1987. 41-44. 30. A legszélsőségesebb keveredés azokról a területekről ismert, ahol három házvidék hatása alakította az építkezést. DÁM László 1989. 101.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 168., 172-173. 31. VUIA, Romulus 1937. térkép; 1960. 56-59.; BÄNÄTEANU, Tancred 1960. 100.; KÓSA László 1970. 86-87.; CAPESIUS, Roswith 1976. 108.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 98.; DÁM László 1987.; KÓS Károly 1989. 292. 32. A ház tüzelőberendezéseinek vizsgálatánál elengedhetetlen a táplálékozási szokások, konyhaműveletek egyidejű kutatása, ez azonban korántsem általános a népi építészeti irodalomban. így pl. az erjesztett kenyér, illetve a lepénykenyér, málé és kásafélék fogyasztása, valamint a kemence és a sütőharang használata közt összefüggés van. GYÖRFFY István 1915-1916. 103.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 100. 33. VUIA, Romulus 1960. 57.; BÄNÄTEANU, Tancred 1960. 84-86., 100-10.; CAPESIUS, Roswith 1976. 101., 105. 34. BÄNÄTEANU, Tancred 1960. 82-87., 97. 35. VUIA, Romulus 1960. 59.; BÄNÄTEANU, Tancred 1960. 98. 100.; FILEP Antal 1977. 728.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 97., 101. 36. BALASSA M. Iván 1985. 117-118. 37. VUIA, Romulus 1960. 57.; DÁM László 1989.; KÓS Károly 1989. 292. 38. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 98. A keverékformáknál a kutatók egy része a kemence elsődlegességét hangsúlyozza, mások ezeket is az erdélyi kandallós tüzelőkhöz sorolják. Előbbire: BALASSA M. Iván 1985. 117-118.; utóbbira: BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 100., 156.; FILEP Antal az északi és keleti háztípust azonos eredetű, két táji variánsnak tartja. FILEP Antal 1977. 728. és 1980b. 124. 39. BÁTKY Zsigmond 1930. 120.; FILEP Antal 1980a 22-27. 40. BÄNÄTEANU, Tancred 1960. 88. 41. KÓSA László 1970. 89.; VUIA, Romulus 1960. 59. 42. Pl. a mezőségi emlékanyagnál KÓS Károly 1989. 105-110.