Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Kide

dákba csapolták. A csűr végfalához ívelt vonalú, sövényfalú juhpajtát építettek, s hogy a csűr tetejét e fölé is kiereszthessék, a pótszarufák végét melléjük szögelt újabb pótszarufákkal toldották meg. Az istálló bejárata fölött 1921-ben csonkakontyos tetőt alakítottak ki. Egyidejűleg az épület falát az istálló födémé fölött a hosszhomlokzat ereszmagasságáig felfalazták. Az istálló padlása szénatároló hely, ezért a csonkakonty alatti oromzat üres. Az istálló két oldalán helyezkednek el a jászlak, végüknél a csűrbe nyíló takarmánybeadó nyílással, könyöklővel. A deszkahídlások alatt fél méter mély árok húzódik. A két állás közti, az ajtó vonalában haladó, kőlapokkal burkolt átjáró neve csúsztató. A csűr kapuoszlopainak tetejére létra felakasztására szolgáló fahorgok vannak erősítve. Az istálló bejárati homlokzatának hátsó sarkához árnyékszék, udvari homlokzata mellé féltetős, kőfalú tyúkól épült. A csűrt a családi hagyomány szerint Horváth Miklósné nagyapja, Sinkó Antal építtette 1845-ben. Az istálló feletti tetőrészt 1921-ben alakították mai formájára. Alsó út 23., Szarka Sándor istállós csűrje A Körtvélyes árka és a Csomafája felé vezető út által bezárt trapéz alakú saroktelken, a lakóházzal szemben áll a kőfalazatú, szalmával fedett istállós csűr, hátsó homlokzatával közvetlenül a kőkerítés előtt. A csűr bejárata a lakóházzal szemközt, a csűr hosszoldalán van. Noha mindkét kapuja kapuszárny nélküli, az áthajtást a hátsó kapu mögötti kőfal lehetetlenné teszi. Az istálló bejárata erre merőlegesen, a bejárati kapu felé néz. A csűr és az istálló válaszfala zsilipéit boronaszerkezetű. Az épület állványzaton nyugvó kontyos teteje csak a csűr felőli rövid homlokzaton van a kőfal pereméig kieresztve. A többi oldalon a tető csupán a csűr kapuoszlopai felett végigfutó koszorúgerendáig ér. A tetőszerkezetet a kapuoszlopokon, a csűr belsejében lévő, kőalapra állított faoszlopokon, valamint a falkoszorún végigfutó falgerendára állított lábakon nyugvó koszorúgerendák és a mestergerenda hordozzák. Az oszlopokat könyökfák, feszítők is merevítik. A koszorúgerendákra és a mestergerendára támaszkodnak a keresztgerendák (folyógerendák), melyekbe a szarufák végeit csapolták. A leeresztett tetőrész szarufái fiókgerendákba vannak csapolva. A csűr kapuoszlopain végigfutó, kapuszemöldökként is szolgáló koszorúgerenda kidéi elnevezése: csűrjárom. Az istálló bejárata előtt lapos kövekből kirakott járda fut végig. A bejárat két oldalán lévő falaknál helyezkednek el a földbe ásott oszlopokhoz erősített deszkajászlak. Az állások hátsó felét pallókból készült hídlás borítja. Az istálló padlása szénatárolásra szolgál. A széna lecsúszásának megakadályozására az eresz és a falkoszorú közt vízszintes karókat szögeztek a koszorúgerendát tartó oszlopokhoz. Az istálló bejárata és a kerítés közt van az árnyékszék, a csűr bejárata mellé pedig deszka tyúkól épült. Az istállós csűrt Szarka Sándor apósa, Kovács Sándor építtette 1870-ben, a leégett korábbi csűr helyén, amit 1895-ben ismét tűz rongált. Alsó út 36., Sándor Mátyás gabonása Zsilipéit boronafalú, téglalap alakú építmény rövid oldali bejárattal. A talpgerendák alá a sarokpontokon, az oszlopok alatt köveket fektettek. A bejárat előtti részt lapos kövekkel rakták ki. Az építmény vázát alkotó gerendák tölgyfából készültek, kitöltésük collos fenyődeszkákból. A deszkák (szótbák) a talpfákba csapolt sasfák, illetve a két ajtófél vájataiba vannak beleeresztve. A bejárati homlokzatot kivéve minden oldalon egy középső sasfa is van. A hosszhomlokzatokon a talpfát és a saroksasokat egy-egy ferde kötés merevíti. A gabonás tetőszerkezete szarufás. A collos deszkákkal fedett nyeregtető a bejárati és hátsó homlokzaton is a falsík elé ugrik. A függőleges deszkákból készült oromzatot aszimmetrikusan elhelyezkedő, négyzet alakú szellőzőnyílások törik át. Az építménynek csak az eresze lepadlásolt. Tőkezáras, facsapon forgó, keményfa pallókból készült ajtón át jutunk a gabonásba, melynek padozatát a hosszanti talpgerendákra fektetett pallók alkotják. A falak mentén szuszék, láda és hordó sorakoznak. A gabonás eredetileg nem ezen a telken állt, úgy hozták ide. A nagyszülőktől maradt a jelenlegi tulajdonosokra, 140 évesnek gondolják (1941). A tulajdonos 1850 körül született nagyapjának a nagyapja építtette, vagyis a 19. század elején készülhetett. Alsó út 12., id. Kiss András gabonása A lakóház mellé, az udvar hátsó része felé lejtő terepre épült az alápincézett gabonás. Rövid oldali bejárata az utca felé néz, előtte eresz van. Falait kőből rakták, kivéve a bejárati homlokzatát, amely tölgyfa sasokból és fenyőfa deszkákból álló zsilipéit boronafal. A cseréppel fedett, deszkaoromzatos nyeregtető szarufáit a folyógerendákba csapolták. A cement padozatú, deszkafödémes gabonás egyik oldalát hambár foglalja el, többi oldala mentén szuszék, láda és hordók sorakoznak. A helyiséget a hátsó homlokzaton lévő kis ablak világítja meg. A térszint lejtésének megfelelően a hátsó homlokzatról nyílik a pince, melynek födémét gömbfákra fektetett tölgyfapallók alkotják. Erre apró kőből álló feltöltés került, majd a gabonás cementpadozata. A pince hosszoldalait egy-egy megtört vonalú szellőzőnyílás töri át. A gabonás kőfala vakolatlan.