Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Kide

ház fedelét két kéményfej töri át. A kéménypilléreket a konyha két oldalán, részben a közfalakba mélyítve alakították ki. A konyhának az első szobával határos falánál csikósparhelt áll, melynek füstje az első kéménybe jut. A hátsó szobával határos sarokban sátoros sütőkemence található, melynek füstjét a csempézett szikrafogóból, a sátorból, a falban kiképzett törtvonalú kürtő vezeti a második kéménybe. A hátsó szobában csikósparhelt áll, az első szobába az ott található kéménylyuk bizonysága szerint téli időszakban a konyhai csikótűzhelyet viszik át. A ház tulajdonosa özv. Csákány Józsefné Csernátoni Cseh Klára, aki az I. világháború alatt 11 gyermekkel maradt özvegyen. Mint hadi özvegy, azon kevesek közé tartozott a faluban, akik állandó cselédet tartottak. A cselédek az oldalházban, kis házban étkeztek. A ház tüzelőberendezései, füstelvezetése az 1905ös áralakításokhoz köthetők. Addig a konyha hátsó része fölé hatalmas cserény borult. Nyitott előtere csak a hiúfeljárásnál volt deszkákkal lepadolva. E füstelvezetéshez kapcsolódnak a megmaradt füstlyukak a tetőn. Más volt a sütőkemence is, oldalához kétlépcsős padka csatlakozott, tetején vas plattennel, ott főztek vasháromlábon. A hátsó szobából nyíló kis kamrát 1935-ben választották le az oldalházból. Az oldalházat a hátsó házzal összekötő boltíves nyílás alatt helyezkedett el a cserepes kemence (kandalló), amely mindkét helyiséget melegítette. Szája a kis ház felé nézett. A cserény lebontása után egyetlen nap alatt húzták fel a kéményeket. A ház szalmafedelét kétszer javították, zsúpolták. Az első szobában az udvari falnál egyajtós szekrény, kanapé és egy háromfiókos kasztén állnak a fal mentén. Az utcai homlokzatnál bőrdíványt helyeztek el a két ablak között. A hátsó fal mentén két ágy követi egymást. A közfalnál, a kéménylyuk mellett sublótos szekrény áll. A hátsó házban az ajtó mögött szekrény, az udvari fal mentén, a sarokban egy ágy, mellette, az ablak alatt varrógép, a másik sarokban kredenc kapott helyet. A véghomlokzaton nyíló ablakok előtt áll a fakanapé, előtte asztallal, és a kanapé két végénél egy-egy székkel. A hátsó sarokban egy másik ágy áll. Az oldalszoba mellett van a sparhelt, mögötte, a benyílóban egy kecskelábú asztalnak és egy szekrénynek jutott hely. A kamrának leválasztott helyiségben ládák és zsákok sorakoznak. Alsó út 31., Jakab Istvánné, Csákány Terézia telke Az Alsó út nyugati oldalán lévő, udvarra és gyümölcsöskertre tagolódó szalagtelket az utcai oldalon kőkerítés, kis- és nagykapu, valamint a gabonás oldalfala határolja. A telek oldalhatárain, valamint az udvar és kert közt kő-, sövény-, illetve napraforgószárból készült kerítés húzódik. A lakóház az utcafronttól kissé beljebb épült a telekhatáron. Közte és a kőkerítés közt boronakávás gémeskút van kővályúval, s innen nyílik kő pofafalak közt a pincelejárat. A telek másik oldalán, az utcavonalra épült az előtornácos gabonás, bejáratával a lakóház felé. Mögötte istállós csűr következik, hozzátoldott tyúkóllal és pelyvással. A gabonás és a csűr közt faboglya és trágyarakás, a ház mögött szálfákból farakás, a telket osztó kerítésnél szalmakazlak sorakoznak. A kert udvarral határos részét négy ágyasból álló zöldségeskert foglalja el, melyben zöldség, kukorica, bab és burgonya terem. Mögöttük a gyümölcsöskert terül el, főként diófákkal. A lakóház az utca felé erősen lejtő terepre épült, ennek megfelelően első helyisége, a szoba alápincézett. A pinceajtó az utcai homlokzaton van, oldalról kőfallal határolt három lépcsőfok vezet hozzá. A lakóház átlag 60-80 cm vastag falai helyi, faragott bányakőből készültek, beleértve a pince dongaboltozatát is. A pitvar bejárati fala tapasztott sövény, amely meszelve is van. A ház többi fala vakolatlan, meszeletlen. A padozat minden helyiségében döngölt föld. A szoba padozata a pinceboltozat fölött középen kissé kipúposodik. A szoba deszkafödémes, a négy horonynyal díszített gyalult deszkák szélei egymásra takarnak. A szoba feletti padlástérben van a ház hossztengelyében futó mestergerenda, amelyhez srófokkal erősítették a födémdeszkázatot tartó folyógerendákat. A tornác, valamint a konyha egy része is deszkafödémes. A kéménynyílást, valamint a végfal közti konyhamennyezetet viszont sövényfonással képezték ki. A födémeket a padlástérben tapasztották. A háznak meredek, igen magas, vert szalmával fedett kontyos teteje van. A tető hajlásszöge hatvanfokos, magassága több, mint háromszorosa a homlokfal magasságának. A szarufapárokat ollós csappal fogták össze, faszeggel átütve. A padlástérben kakasülő kapcsolja össze őket. Alul a fal közepén végigfutó koszorúgerendára támaszkodnak. A szarufákat ferde kötésekkel, széltartókkal is hozzákötötték a koszorúgerendához. A koszorúgerendák, valamint a rájuk felfekvő folyógerendák végei 40-50 cm-rel túlnyúlnak a falsíkon. E gerendavégekre 3-3 sor gömbfa rúd van erősítve az alul egy méteres vastagságot is elérő szalmafedél tartására. A szarufákra 10 cm-nél kisebb átmérőjű, két oldalukon kissé lefaragott léceket erősítettek faszegekkel. A szalmafedelet a tetőgerincen két végükön fordított V alakban összekötött karók, pozmák sora biztosítja a szél ellen. A kontyos tető sarkain horgas karók töltik be ezt a szerepet. A ház kétosztatú, szobából (ház) és konyhából (pitvar) áll. A konyha előtti faoszlopos tört tornácra két kőből kirakott lépcsőfok vezet. A lépcső két oldalán lapos kövekből rakott pillérekre helyezett kőlapok szolgálnak padként. A tornáctalpba csapolt tornácoszlopok szögletesre bárdolt gerendák, melyeket derékmagasságban vízszintes gerenda, rigli vagy tornáckar köt össze. A tornác felett a szarufák a tornácosz-