Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTKEZÉS - Jegyzetek

JEGYZETEK 1. BALOGH István 1941. 46. 2. Az elnevezést BÁRTH János csoportosítása alapján használjuk: 1996. 126., továbbá KÓS Károly 1989. 66. 3. GÖNYEY Sándor kb. 1940. Vegyes néprajzi gyűjtés. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 5334. 1. 4. SZABÓ T. Attila-GERGELY Béla 1945. 105-108. 5. FARAGÓ Ferenc 1944. 46-48. 6. „A falu bírák dolga tavaszonként az úgy nevezett tilalmas (pórkolát) kapu és a legmúlandóbb alkotású sövénykertelés felállítása." HODOR Károly 1837. 419. Az azonban nem derül ki HODOR Károly leírásából, hogy Doboka vármegyében mely vidékeken volt szokásos mezőkapuk állítása. 7. SZABÓ T. Attila-GERGELY Béla 1945. 23., 25., 89. A falukapukra, mezőkapukra vonatkozóan lásd. BÁRTH János (1996. 146-149.) összefoglalását, aki a kérdés irodalmát is részletesen ismerteti. Hangsúlyozza, hogy a falukerítések és kapuk, bár úti falvak esetén leggyakoribbak, nem köthetők kizárólagosan egy morfológiai típushoz. Továbbá: GYÖRFFY István 1915-1916. I. 120-121.; GUNDA Béla 1941a. 238-239., 1966. 267-270.; KÓS Károly 1989. 66., 216.. 8. Az adatok Csákány György, Budapesten élő kidéi származású adatközlőnktől valók. 9. BALASSA IVÁN 1989b. 12-13. 10. MÉRI István 1944., 1986.; KOVALOVSZKI Júlia 1986. 11. PÉTERFFY László 1977. 135.; BALASSA Iván 1989b. 14.; BÁRTH János 1996. 184. 12. K. KOVÁCS László 1944. 34. 13. Egy ideig a kidéi malomban dolgozott NYÍRÓ József író, aki ottani élményeit írásban is megörökítette. 14. VARGHA László feljegyzéseiben „belső", KÓSA László atlasz-gyűjtésében „belsőség" szerepel. 15. KÓS Károly 1989. 70-71. 16. GUNDA Béla 1941a., 1966. 333-371.; KÓS Károly 1989. 68-72. 17. FARAGÓ Ferenc 1944. 47. 18. A juhtartásra és építményeire vonatkozóan: K. KOVÁCS László 1963.; BALOGH István 1941. 19. FARAGÓ Ferenc 1944. 50. szerint „A nyári konyha újabb intézmény és ilyet csak 28 házban találtunk. " 20. Megfigyeléseit közli: MIKÓ Imre 1932. 113. 21. A kettős udvarokra vonatkozó irodalmat BÁRTH János foglalta össze: 1996. 178-179. 22. VUIA, Romulus 1960. 48. 23. GUNDA Béla 1941a., 1941b., 1966. 24. HOFER Tamás 1972. 25. Pontosan áll rájuk BÁRTH János megfogalmazása, miszerint „a kisebb nemesi kúriák jobbára csak méretükkel, építésmódjukkal, formájukkal tűntek ki a parasztok sorából." 1996. 68-70., továbbá SZABÓ István 1976. 241-242. 26. Hasonló, mint amilyent KÓS Károly közöl a mezőségi Katonáról: 1989. 71. Az ilyen udvarokat a korábbi szakirodalom csoportos udvarnak nevezte, BARABÁS Jenő tipológiájában lazán zárt udvarként, BÁRTH Jánosnál épületekkel körbefogott udvarként szerepel. Összegzi: BÁRTH János 1996. 175-177. 27. SZEMMÁRY Józsefnek (1885) a parasztbirtok századvégi állapotáról készült elemzése érthetővé teszi az ilyen udvarok nagy számát. 28. FARAGÓ Ferenc 1944. 49.: „...a település ősi szokásmódjára jellemző adat az is, hogy a telek hosszában 63, az utca hosszában pedig 57 ház épült. " 29. NYÍRÓ József 1936. 167. 30. KÓS Károly 1989. 78-82., 87-90. 31. 1900. évi népszámlálás. 1. rész. 416-417. 32. Conscriptio Czirakyana 1819-1820. Csomafája. 33. Uo. Borsa 34. Uo. Bádok, Kide 35. 1750-es erdélyi országos adóösszeírás. Kide. 36. RETTEGI György 1970. 136-137. 37. DEBRECZENI László 1929., 1957; ENTZ Géza 1944. 215.; Művészeti Lexikon IV 1968. Sipos Dávid. BALOGH Jolán szócikke.; KELEMEN Lajos 1984. 79., 133., 371. stb. 38. BALOGH Jolán 1935., 1957. 39. MIKLÓSI SIKES Csaba 1984., 1989b. Eddig több, mint 40 alkotását sikerült nagy valószínűséggel azonosítani. Köztük szép számmal vannak emlékek a Borsa-völgyi falvakban is. 40. B. MURÁDIN Katalin 1994. 161. 41. ENTZ Géza 1944. 215.; B. NAGY Margit 1977. 6., 22-23., 28., 38.; B. MURÁDIN Katalin 1994. 14-15. 42. MIKLÓSI SIKES Csaba 1989a. 66-67. 43. ENTZ Géza-SEBESTYÉN József 1947. 41. 44. B. MURÁDIN Katalin 1994. 161. 45. HEREPEI János-SZABÓ T. Attila 1939. 12. 46. Conscriptio Czirakyana 1819-1820. Kide. 47. ENTZ Géza-SEBESTYÉN József 1947. 41. 48. SCHAFARZIK Ferenc 1904. 145. 49. Ugyanígy rendelték meg a sírköveket a magyarvistai kőfaragóknál is. HÁLA József 1995. 175. 50. 1900. évi népszámlálása. 2. rész. 830-834. 51. MOLNÁR István 1972. 348. Ezzel szemben a magyarvistai kőfaragók elsősorban iparukból éltek, nem törekedtek földszerzésre. A kőfejtésnek és kőfaragásnak népi iparággá való fellendülésében azonban mindhárom faluban a földszűke, a megélhetés nehézsége volt a kiváltó ok. HÁLA József 1995. 162-163. 52. FARAGÓ Ferenc 1944. 50. 53. Akinek fogata volt, az a határból hozott sárga agyagot, akinek erre nem volt módja, az a ház helyén kitermelt földet használta sárnak. 54. 1900. évi népszámlálás. 1. rész. 416-417. 55. BARABÁS Jenő a függőlegesen font sövényfalat a szamosi házterület egyik specifikumának tartja. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 172. 56. Lásd. az 54. sz. jegyzetet. 57. A tetőszerkezetet merevítő szélkötésekről Bábony építkezése kapcsán ír SZABÓ T Attila. 1941. 25. 58. Eltérő módszert alkalmaztak a szalmatető alsó alátá-