Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TÖRTÉNELEM - TÁRSADALOM - GAZDASÁG - Jegyzetek

10. Lásd: MÉRI Istvánnak kidéi terepbejárásairól készített függelékben közölt jelentését. 11. PESTY Frigyes helységnévtára. 12. MAKKAI László 1943. 6-7.; JAKÓ Zsigmond 1944. 86.; GYÖRFFY György 1987. 50., 54. 13. SUCIU, Coriolan 1966-1967. I. 140.; GYÖRFFY György 1987. 76.; ENTZ Géza 1994. 109. 14. MÉRI István 1986. 23-24. 15. BÓNA István 1987. 224-225. 16. ENTZ Géza 1968. 13., 37., 1994. 32., 56. 17. GYÖRFFY György 1987. 56. 18. GYÖRFFY György 1987. 60-61. 19. SZABÓ T Attila-GERGELY Béla 1945. 62-66., 87., 89-105. 20. PESTY Frigyes helységnévtára. 21. SZABÓ T Attila-GERGELY Béla 1945. 86., 88-93., 95-103.; FARAGÓ Ferenc 1944. 46-48. 22. HODOR Károly 1837. 379 kk.; MAKKAI László 1943. 10-12.; JAKÓ Zsigmond 1944. 77-104.; BARTHA Gábor 1987. 530-541.; R. VÁRKONYI Ágnes 1987. 805-807. 23. SZABÓ T. Attila 1942. 134-137.; R. VÁRKONYI Ágnes 1987. 916-918. 24. SZABÓ T Attila 1942. 141.; JAKÓ Zsigmond 1944. 92-120.; PÉTER Katalin 1987. 745-748.; R. VÁRKONYI Ágnes 1987. 806., 838. 25. SZABÓ T Attila 1942. 135-136.; PÉTER Katalin 1987. 732-733., 746-748. 26. SZABÓ T Attila 1942. 135-138.; JAKÓ Zsigmond 1944. 92-121.; R. VÁRKONYI Ágnes 1987. 807. 27. MIKÓ Imre 1932. 38-42. Ugyanez a folyamat némi késéssel lemérhető a községek földrajzi nevein is: lásd SZABÓ T. Attila-GERGELY Béla 1945. 22-36., 60-66., 108-126. 28. MAKKAI László 1943. 13. 29. 1750-es erdélyi országos összeírás. Doboka vm., Válaszúti járás. Az egytelkesek adózására vonatkozóan lásd: HODOR Károly 1837. 334-336.; TRÓCSÁNYI Zsolt 1957. 284 kk.; R. VÁRKONYI Ágnes 1984. 104., 1987.834-835. 30. Doboka vármegye 1808-as lustráj a. 31. ÚJFALVY Sándor emlékirataiban részletesen leírja az 1806-os nemesi felkelés körülményeit: „Minden tíz kapuszámmal bíró nemes lovon, a kevesebbel bírók gyalog tartoznak fölkelni. Kivétel maradván a nyomorékok, több neveletlen gyermekű atyák, az egyedüli fiúgyermek, az utolsó családi sarjadék, az ötven éven felüljek és a közhivatalnokok..." 1990. 153., továbbá HODOR Károly 1837. 361., 368. 32. Conscriptio Czirakyana 1819-1820. Kide. 33. JAKÓ Zsigmond 1944. 118. A jobbágyoknak a főúri birtokon az egyes birtoktestek közti áttelepítése általános gyakorlat volt. R. VÁRKONYI Ágnes 1984. 110. 34. 1750-es erdélyi országos adóösszeírás. 35. Doboka vm. 1808-as lustrája. 36. Conscriptio Czirakyana 1819-1820. Borsa. 37. Conscriptio Czirakyana 1819-1820. Bádok 38. Conscriptio Czirakyana 1819-1820. Csomafája. 39. MIKÓ Imre 1774-ből, 1780-ból és 1845-ből származó adatokat közöl Bádok lakosságának etnikai megoszlására: 1932.100., továbbá JAKÓ Zsigmond 1944.113., 122. 40. MIKÓ Imre 1932. 100.; JAKÓ Zsigmond 1944. 113122., 127-129. 41. A Kide felé vezető út melletti elkülönülő településrészen éltek a cigányok. SZABÓ T. Attila-GERGELY Béla 1946. 63.; Az 1941. évi népszámlálás. 416-417. 42. 1900. évi népszámlálás. 1. rész. 416-417. 43. Az 1941. évi népszámlálás. 550-553. 44. SCHNELLER Károly 1943. 15. 45. SCHNELLER Károly 1943. 45-68.; JAKÓ Zsigmond 1944. 121. 46. BERLÁSZ Jenő 1941. 264-268., 276-277.; TRÓCSÁNYI Zsolt 1957. 193., 197., 284.; MAKKAI László 1987. 486-487.; R. VÁRKONYI Ágnes 1987. 834-845. 47. Az úrbérrendezés előmunkálataira, az összeírás körülményeire, forrásértékére vonatkozóan lásd TRÓCSÁNYI Zsolt 1957. 273-293., 1966a. 5-18. 48. JAKÓ Zsigmond is kiemeli, hogy a jobbágy és zsellér kategória Erdélyben mást takart, mint Magyarországon: nem jelentette eltérő nagyságú telek birtoklását, csupán eltérő adózást: 1944. 129-130. 49. Conscriptio Czirakyana 1819-1820. Kide. 50. HODOR Károly 1837. 579. 51. RITTER v. GRIMM, Josef 1863. 68., 84-85., 122., 124., 156-157., 160., 177. Csupán a több megyében birtokos Bánffyak, a Rhédey és Josintzi családok kezén volt számottevő úrbéri állomány. A bádoki, borsai és csomafáji kisnemesek többsége 1-3 úrbéri telek után kapott kármentesítést, melyek területe nem érte el a 25 holdat. 52. JAKÓ Zsigmond 1944. 126-127.; R. VÁRKONYI Ágnes 1987. 834. A nemességszerzés módjaira, idegen nemesek megtelepedésére vonatkozóan lásd HODOR Károly 1837. 350-351. A székelyföldi nemesség jelentős számára utalnak a templomi bútorok, klenódiumok feliratai is. 53. HODOR Károly 1837. 257. 54. HODOR Károly 1837. 101., 158., 166., 185.; GYÖRFFY István 1908. 16-17. 55. PESTY Frigyes helységnévtára. 56. A Csákány családra vonatkozó adatokat és okmányokat a Budapestre áttelepült kidéi Csákány Györgynek köszönhetjük. A közrendűek tömeges nemesítésére, a fegyver mellett a szakértelem érdemszerző szerepére vonatkozóan lásd: R. VÁRKONYI Ágnes 1984. 101103., 1987. 834. 57. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdacímtár. 1897. 490. 58. PESTY Frigyes helységnévtára. 59. Méltán jegyzi meg róluk HODOR Károly, hogy paraszt módra élnek: 1837. 351. A kisnemesség helyzetének romlására lásd: JAKÓ Zsigmond 1944. 128-129.; MISKOLCZY Ambrus 1987. 1211-1217. 60. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. 1897. 650-651. 61. 1900. évi népszámlálás. 2. rész. 830-834. 62. SZEMMÁRY József 1885. 7-11. 63. MIKÓ Imre 1932. 72.; JAKÓ Zsigmond 1944. 123. 64. JÁRDÁNYI Pál 1943. 39-44., 87. 65. KÓSA László 1990. 391. 66. 1750-es erdélyi országos adóösszeírás. Kide. A 18. századi Erdély társadalmi viszonyainak megismerésére egyedülálló összeírás végrehajtásának körülményeire és forrásértékére vonatkozóan lásd TRÓCSÁNYI Zsolt 1957. 293. A fordításért Kenéz Győzőnek tartozunk köszönettel. 67. BALASSA Iván 1960. 42. 68. Néhány példa gyümölcsösökre, azok létesítésére SZA-