Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TÖRTÉNELEM - TÁRSADALOM - GAZDASÁG - Vallás

elfoglalta a katolikus templomot, parochiát és azok jövedelmeit. Bethlen Gábor korára azonban a reformátusok már fölénybe kerültek velük szemben, és a falu egyetlen templomát az unitáriusoknak át kellett adniuk a reformátusoknak. Az unitáriusoknál maradt harangot 1728-ban erővel foglalták le a reformátusok. Erre az időre az unitárius vallásnak a főrangúak körében egyre kevesebb híve maradt, csak a Káli, Kun, Zsuky, Mauerer, Szentiványi és Orbok nemesi családok, valamint kisebb nemesek tartottak ki mellette. 1649-ben a megyében már mindössze két helyen, Kidén és Magyarföldváron volt csak jelentősebb unitárius közösség.

99 A kidéi unitárius templom fundusát a kidéi Herczeg nemzetség adta a maga örökségéből. A 7 singes rúd hosszúságú, dombon fekvő helyen építették fel 1750-ben az unitárius hívek kis fatemplomukat. Harangjának felirata: „A Kidéi unitaria eklesiáé 1750.". A dobokai Káli Kun István egy belső örökséget vásárolt a templom mellett, valamint a pap ellátására szolgáló szántó- és kaszálóhelyeket, és egy kelyhet is ajándékozott a templomnak. A papi lakásnak szolgáló telket a kidéi Ilyes család ajándékozta. A omladozó kis templomot 1797-ben lebontották, és Sepsi Szentiványi Sámuel királyi táblabíró költségén emelték helyén a ma is álló kőtemplomot 1802-ben. A cseréppel fedett kőtemplom építésében az ide tartozó hívek is részt vettek. A parochiát pedig Szentiványi Sámuel öccse, Sepsi Szentiványi Dániel reparáltatta. A kidéi unitárius anyaegyháznak 1834-ben 44 híve volt, a hozzá tartozó leányegyházakban (Hoszszúmacskás, Gyula, Borsa, Magyarújfalu, Báboc, Magyarderse, Páncélcsehi, Kecset-Szilvás, Bádok) 34 hívet számláltak ebben az évben. Bádokon ekkorra 7-re, Borsán 2-re csappant az unitárius hívek száma.'

00 Kidén az Alsó utca nyugati oldalán, egy dombtetőn álló templom körül terült el az unitárius temető. A megmaradt sírkövek tanúsága szerint, Kidén a Bíró család volt századunkig a felekezet fő pártfogója, több papot is adott az unitárius egyháznak. A kidéi unitárius egyház 1880-ban 31, 1900-ban 28, 1941-ben 46 lelket számlált.

101 A legerősebb felekezet máig a reformátusoké, ami jellemző az egykori Doboka vármegye magyarságára.

102 HODOR Károly írja, hogy Doboka vármegye református templomai közül a reformáció után csak 3 épült alapjaiból, „a többiek a népesebb vallás felekezetét illetvén, a reformátusokra mentek által."

103 E felekezetnek grófi, bárói pártfogói is voltak, s a magyar nemes nemzetségek többsége a református hitet vallotta. A kidéi református templomról már megemlékeztünk, leírását a felmérési rajzok és fotók mellett adjuk. Bádok és Csomafája református templomai is középkori eredetűek. A templomok és a bennük lévő feliratos táblák, síremlékek, 18. századi klenódiumok leírását, feliratuk VARGHA László által lejegyzett szövegét ugyancsak a felmérések mellett adjuk közre. Kidén 1834-ben 341 volt a református hívők száma, 1880-ban 349, 1900-ban 352, 1941-ben 394.

104 A falu jobbágy eredetű román lakossága előbb a görögkeleti, majd a görög katolikus hitet követte. HODOR Károly szerint, a görögkeleti rítusú gyülekezetek térítésében a jezsuitáknak volt jelentős szerepük. Doboka vármegyében három hullámban, 1697-ben, 1761-ben, és 1780ban ment végbe a görögkeleti gyülekezetek uniója. 1744-ben az unitus papok nemesnek határoztalak meg.

105 A kidéi ortodox románok uniójának időpontjára a templom építéstörténete ad támpontot. A templom az 1769-ben készült első katonai felmérésen már jelölve van, akkor még korábbi helyén, a Felső utca északi végén, a román temető területén. HODOR Károly szerint, a Szent György tiszteletére szentelt templom 1769-ben épült.

106 A templom oltármensáján 176l-es évszám olvasható."

17 így valószínű, hogy Kide román lakossága az 1761-es mozgalmak során fogadta el az uniót - az ezt megelőző zavargásokat RETTEGI György is megemlíti memoárjában az 1761-es évnél

108 - és a templom nem sokkal az unió után épült, már eleve görög katolikus templomként. Ugyanebben az időben fogadták el az uniót Bádok, Borsa és Csomafája ortodox hívei is. Templomaik, melyek a kidéivel együtt a gyulai esperességhez tartoztak, nem sokkal az unió után épültek (1764, 1774, 1775).

109 E fatemplomokat századunkra már elbontották, helyükön nagyobb kőtemplomok épültek. Egyedül a kidéi áll még, amelyet 1848-ban szállítottak mai helyére, a Felső utca nyugati során lévő, a református családok által adományozott telekre. A régi templom helyén van máig a görög katolikusok temetője. Kide történeti helynévanyagában már 1725ben, 1728-ban és 1765-ben is szerepel „az oláh templom" megjelölés. A kérdéses iratok mind 1813-as átiratban maradtak fenn."

0 További adatok hiányában nem dönthetjük el, hogy egy korábbi, feltehetően görögkeleti rítusú templomról