Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TÖRTÉNELEM - TÁRSADALOM - GAZDASÁG - Gazdálkodás

tudtak szert tenni, akik megfelelő igaerővel rendelkeztek, s fuvarozási és egyéb kereseti módokkal is segíthettek magukon. A törpebirtokosok viszont legtöbbször gabonaelőleg fejében már előre lekötötték munkaerejüket alacsony napszámért. A tagosítással különféle módokon próbáltak legelőhöz jutni, de a fogyó legelők miatt jobban rákényszerültek az istállózó tartásra, intenzívebb trágyázásra, lóhere, lucerna, zab, bükköny termesztésére is. A földművelés kezdetlegességét, a korszerűbb mezőgazdasági eszközök, gépek terjedését gátolta a tőkehiány, a kézi erő bősége, a parcellák szétaprózottsága.

78 A háromfordulós határhasználat először a nagybirtokokon terjedt el. Borsa háromfordulós határáról HODOR Károly már 1834-ben megemlékezett.

79 Kidén csak a század derekán tértek át a háromnyomásos rendszerre.

80 Az 1895. évi mezőgazdasági statisztika konkrét adatokat közöl az egyes községek határának megoszlására, állatállományára, a termelt gyümölcsfajtákra vonatkozóan, s az 1895-ös felmérés alapján összeállított gazdacímtárból a 100 holdon felüli birtokosok gazdaságáról, annak tárgyi ellátottságáról is képet alkothatunk. Kide és a vizsgált többi három falu statisztikáját összehasonlítva megállapítható, hogy az egy családra jutó földmennyiség Kidén a legalacsonyabb (12,11 hold, legmagasabb Borsán: 17,6 hold). Kide és Bádok határában még mindig jelentős kiterjedésű erdők húzódnak (850, illetve 941 hold), Borsán viszont egyáltalán nincs erdő. A szántók kiterjedése a gazdaságok számához képest Kidén volt a legkisebb. A kerteknek a gazdaságok számához viszonyított arányában nincs számottevő különbség a négy falu között, a gyümölcsfák számát tekintve viszont annál nagyobb. Míg Borsa 391 gazdaságában összesen 4453 gyümölcsfát írtak össze, addig Kidén a 185 gazdaságban 12 830-at; legnagyobb számban szilvafát (9609), továbbá 1318 almafát, 458 körte- és 421 cseresznyefát.

81 Az állatállományban a magyar erdélyi marha dominált, de kisebb számban tartottak lovat és bivalyt is. Utóbbinak a számaránya és jelentősége a 20. század első felében növekedett.

82 A fogatok megoszlását tekintve feltűnik, hogy az ökrösfogatok (3 kettes és 7 négyes), lófogatok (8 egyes, 1 kettes) és bivalyfogatok mellett (6) milyen magas a tehénfogatok száma (55). SZEMMARY József Szolnok-Doboka megyéről szólva kiemelte a szép sertésállományt és a tarka oláhracka-tartást.

83 A birtokmegoszlásról községenkénti részletes statisztika nem jelent meg. Az 1900-as népszámlálás adatai alapján Kide 473 kereső lakosából 442-en éltek mezőgazdaságból. 100 holdon felüli középbirtok csak egy volt a faluban, kisbirtokos vagy bérlő 39, olyan kisbirtokos, aki napszámos munkával toldotta meg jövedelmét 55. Segítő családtagjaikkal együtt összesen 95 birtokos gazda élt a faluban, ezzel szemben 24 mezőgazdasági cseléd és 191 mezőgazdasági munkás.

84 100 holdon felüli középbirtokos Kidén egyedül Csákány János volt társaival. 60 hold szántóból, 4 hold kertből, 23 hold rétből, 6 hold legelőből, 37 hold erdőből álló, 3 falu határában elterülő birtokuk összesen 132 holdat tett ki, melyet 3 cseléd segítségével műveltek. Kide legmódosabb gazdaságában 15 szarvasmarhát, 2 lovat, 12 sertést és 17 juhot számláltak 1895-ben. A föld megműveléséhez két ekét és egy boronát használtak, s három szekér volt a gazdaságban.

85 Feltehetően a kis- és törpebirtokosok gazdasági felszereltsége sem volt ennél jobb. Borsa, Csomafája és Bádok ennél számosabb középbirtokos gazdáinál is elvétve találunk csak egy-egy cséplőszekrényt, rostát, trieurt. A különböző birtokkategóriákba tartozó mezőgazdasági üzemek eszközellátottságáról készült megyei statisztikai összesítés szomorú képet fest a földművelés színvonaláról a századfordulón. Az ekék túlnyomó hányada fagerendelyes még a 200-500 holdas középbirtokokon is. Az 1-20 holdas kis- és törpegazdaságok jelentős részében pedig nem is írtak össze ekét. A talajmegmunkálásnál egyedül a fakeretes borona használata volt elterjedt. Az egyéb mezőgazdasági eszközök - nem beszélve a korszerűbb gépekről - száma pedig elenyésző volt Kolozs megyében. Használatuk csak a 100 holdon felüli közép- és nagybirtokokon terjedt el, de ott sem volt általános.

86 Az aratás és szemnyerés technológiája egymással összefüggő, egymásra épülő folyamatok. Kidén a századfordulón még kizárólagos volt a kézi cséplés, és a kötött gabonakezelésnek megfelelő, fogazott sarlóval történő aratás.

87 A két világháború közötti időszakban jelentek meg az első cséplőgépek a módosabb gazdáknál, Bíró Vincénél, Bíró Árpádnál, Vincze Györgynél, akik bércséplést is végeztek. A cséplőgéppel beálltak a ház mögötti szabad területre, ahol az asztagba rakott gabonát gyorsan elcsépelték. A gépi csépléssel már együtt járt a kaszás aratás.

88 Kidén igen kevés volt azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol állandó cselédet alkalmaztak.