Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TÖRTÉNELEM - TÁRSADALOM - GAZDASÁG - Gazdálkodás

tudtak szert tenni, akik megfelelő igaerővel ren­delkeztek, s fuvarozási és egyéb kereseti módok­kal is segíthettek magukon. A törpebirtokosok viszont legtöbbször gabonaelőleg fejében már előre lekötötték munkaerejüket alacsony nap­számért. A tagosítással különféle módokon pró­báltak legelőhöz jutni, de a fogyó legelők miatt jobban rákényszerültek az istállózó tartásra, in­tenzívebb trágyázásra, lóhere, lucerna, zab, bük­köny termesztésére is. A földművelés kezdetle­gességét, a korszerűbb mezőgazdasági eszközök, gépek terjedését gátolta a tőkehiány, a kézi erő bősége, a parcellák szétaprózottsága. 78 A háromfordulós határhasználat először a nagybirtokokon terjedt el. Borsa háromfordulós határáról HODOR Károly már 1834-ben meg­emlékezett. 79 Kidén csak a század derekán tértek át a háromnyomásos rendszerre. 80 Az 1895. évi mezőgazdasági statisztika konk­rét adatokat közöl az egyes községek határának megoszlására, állatállományára, a termelt gyü­mölcsfajtákra vonatkozóan, s az 1895-ös felmé­rés alapján összeállított gazdacímtárból a 100 hol­don felüli birtokosok gazdaságáról, annak tárgyi ellátottságáról is képet alkothatunk. Kide és a vizsgált többi három falu statisz­tikáját összehasonlítva megállapítható, hogy az egy családra jutó földmennyiség Kidén a legala­csonyabb (12,11 hold, legmagasabb Borsán: 17,6 hold). Kide és Bádok határában még mindig jelentős kiterjedésű erdők húzódnak (850, illetve 941 hold), Borsán viszont egyáltalán nincs erdő. A szántók kiterjedése a gazdaságok számához képest Kidén volt a legkisebb. A kerteknek a gaz­daságok számához viszonyított arányában nincs számottevő különbség a négy falu között, a gyü­mölcsfák számát tekintve viszont annál nagyobb. Míg Borsa 391 gazdaságában összesen 4453 gyü­mölcsfát írtak össze, addig Kidén a 185 gazda­ságban 12 830-at; legnagyobb számban szilvafát (9609), továbbá 1318 almafát, 458 körte- és 421 cseresznyefát. 81 Az állatállományban a magyar erdélyi marha dominált, de kisebb számban tartottak lovat és bivalyt is. Utóbbinak a számaránya és jelentő­sége a 20. század első felében növekedett. 82 A fogatok megoszlását tekintve feltűnik, hogy az ökrösfogatok (3 kettes és 7 négyes), lófogatok (8 egyes, 1 kettes) és bivalyfogatok mellett (6) mi­lyen magas a tehénfogatok száma (55). SZEM­MARY József Szolnok-Doboka megyéről szólva kiemelte a szép sertésállományt és a tarka oláh­racka-tartást. 83 A birtokmegoszlásról községenkénti részletes statisztika nem jelent meg. Az 1900-as népszám­lálás adatai alapján Kide 473 kereső lakosából 442-en éltek mezőgazdaságból. 100 holdon felüli középbirtok csak egy volt a faluban, kisbirtokos vagy bérlő 39, olyan kisbirtokos, aki napszámos munkával toldotta meg jövedelmét 55. Segítő családtagjaikkal együtt összesen 95 birtokos gaz­da élt a faluban, ezzel szemben 24 mezőgazdasá­gi cseléd és 191 mezőgazdasági munkás. 84 100 holdon felüli középbirtokos Kidén egyedül Csákány János volt társaival. 60 hold szántóból, 4 hold kertből, 23 hold rétből, 6 hold legelőből, 37 hold erdőből álló, 3 falu határában elterülő bir­tokuk összesen 132 holdat tett ki, melyet 3 cseléd segítségével műveltek. Kide legmódosabb gaz­daságában 15 szarvasmarhát, 2 lovat, 12 sertést és 17 juhot számláltak 1895-ben. A föld meg­műveléséhez két ekét és egy boronát használtak, s három szekér volt a gazdaságban. 85 Feltehetően a kis- és törpebirtokosok gazdasági felszereltsége sem volt ennél jobb. Borsa, Csomafája és Bádok ennél számosabb középbirtokos gazdáinál is el­vétve találunk csak egy-egy cséplőszekrényt, ros­tát, trieurt. A különböző birtokkategóriákba tar­tozó mezőgazdasági üzemek eszközellátottsá­gáról készült megyei statisztikai összesítés szo­morú képet fest a földművelés színvonaláról a századfordulón. Az ekék túlnyomó hányada fa­gerendelyes még a 200-500 holdas középbir­tokokon is. Az 1-20 holdas kis- és törpegazdasá­gok jelentős részében pedig nem is írtak össze ekét. A talajmegmunkálásnál egyedül a fakeretes borona használata volt elterjedt. Az egyéb mező­gazdasági eszközök - nem beszélve a korszerűbb gépekről - száma pedig elenyésző volt Kolozs megyében. Használatuk csak a 100 holdon felüli közép- és nagybirtokokon terjedt el, de ott sem volt általános. 86 Az aratás és szemnyerés technológiája egy­mással összefüggő, egymásra épülő folyamatok. Kidén a századfordulón még kizárólagos volt a kézi cséplés, és a kötött gabonakezelésnek meg­felelő, fogazott sarlóval történő aratás. 87 A két világháború közötti időszakban jelentek meg az első cséplőgépek a módosabb gazdáknál, Bíró Vincénél, Bíró Árpádnál, Vincze Györgynél, akik bércséplést is végeztek. A cséplőgéppel beálltak a ház mögötti szabad területre, ahol az asztagba rakott gabonát gyorsan elcsépelték. A gépi csép­léssel már együtt járt a kaszás aratás. 88 Kidén igen kevés volt azoknak a gazdaságok­nak a száma, ahol állandó cselédet alkalmaztak.

Next

/
Thumbnails
Contents