Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek a Káli-medencében

csupán a 17-18. században Dunántúl-szerte épülő magtárakat említem. Keszthelyen a Georgikon major két szinten is dongaboltozatos födémű magtárát 1798-ban tervezték, 1817-1825 között építették meg/' Boltozott födémű 18-19. századi házat bármelyik dunántúli városból számosat felsorolhatnék, de itt csupán a kőszegi evangélikus konvent és iskola 1843-ban épült földszinti csehsüvegboltozatú teremsorára utalok/" Ugyanez vonatkozik a dunántúli templomokra is, amelyeknek beboltozásával kapcsolatban csak a Káli-medencével szomszédos Szentantalfa református templomáról említem meg THURY Etele feljegyzését: „1841-ben nemes Szűcs István építtető gondnoksága alatt a templom mennyezetét a falakhoz belől ízlésesen épített körívekre beboltolják."

5

" A Dunántúl vár-, kastély-, udvarház-, templom-, valamint uradalmi- és városi építészetében nagy hagyományú boltozott födémek a nép építészetében csak azokon a területeken tudtak meggyökeresedni, ahol a boltozatok építéséhez szükséges kő, tégla építőanyag, szakértelemmel rendelkező kőművesek és az építtetők ilyen irányú megrendelése, a megvalósításhoz szükséges anyagi ereje adott volt. Falusi elterjesztésükben a 18. század második fele óta a nagyszámú kisnemesi-, honorée i or- és uradalmi alkalmazotti réteg országszerte jelentős szerepet játszott. BEL Mátyás 1730 körüli leírása szerint a kőboltozatot már a népi építészetben is alkalmazták: „Az ilyen pincéhez hasonló menedékhelyet így alakítja ki a magyar. Leás 1 8, legföljebb 20 lábnyira, olyan hosszúságban, ahogy az. ott lakókhoz mérten kívánatos, s arra néhány láb magasan alapot vetve, rá kőből vagy vályogból készített téglákból emel falakat... Kövekkel pedig így boltozza be: a falak tetején gerendák helyett deszkából bolthajtást alakít ki, rájuk mésszel kétfelől köveket illeszt, mígnem a fölül egybeérő építmény ívben egyenletes boltozattá áll össze; ezután az egész felületet gyöppel borítja, mindenfelől nyílásokat hagyva, melyek a boltozatos helyiségnek fényforrásául szolgálnak. Kívül a födélnek gömbölydednek kell lennie. 23. kép. Dongaboltozatos födémű hátsó szoba. Kővágóörs, Ady u. 12., 1983. középen kissé kidomborodva, hogy az esővíz ne álljon meg rajta, hanem szomszédos vízelvezetőbe folyjék. Belülről a bolthajtást agyaggal vonja be s elsimítja, hogy alkalmasabb legyen lakásnak. A kemencét a bejárat mellé rakja, a füst kivezetésére kürtőt illesztve hozzá. Ilyen boltozatos kunyhókból egész, falvak találhatók Magyarországon.. ."

8ÍI BEL Mátyás az uradalmi majorok magtárai közül a boltozott födéműeket is említi/

1

' Az éléskamráról szóló szemléletes leírásából a Káli-medence dongaboltozatos kamráira ismerünk: „Éléskamrán minden olyan helyiséget ertünk, melyben valamilyen termés található. Ilyet Magyarországon többet építenek a lakószobák közé, boltozatos tetővel, meszelt fallal, deszka- vagy téglapadlóval. Egy részük szalonna, sonka, hurka, kolbász, füstölt hús felaggatására szolgál, más tej, vaj és sajt tartására, ismét más lisztnek, kásának, hüvelyesnek, megint más konyháravalónak. A Balaton-felvidék és a Bakony kisnemesi házainak egyes helyiségei, főként a szabad kéményes házakban a tornác, a konyha, a szoba és a kamra, boltozottak." Kisdörgicsén az 1893-ban épült 16. sz. ház hátsó szobája bolthajtásos födémű.'

2 Arácson az egyik füstöskonyhás ház szobája boltozott födémmel épült/

1, MENDELE Ferenc Kisdörgicséről is említ olyan füstöskonyhás kisnemesi házakat, amelyekhez boltozott szoba tartozik/'

4 Ki-rályszentistvánról, Szentkirályszabadjáról, Alsóörsről, Nagyvázsonyból is ismerjük a boltozott födém lakóhelyiségek előfordulását."

5 Nemesvámoson az 1743-ban épült 249. sz. ház tornácának és konyhájának födémé téglaboltozat. A szabadkéményes konyha külső és belső részét a bótszivárvány választja el, amely a szabadkémény- és a konyha külső felének boltozatát tartja."

6 Erősítő boltövvel (szivárvánnyal) épült kétszakaszos csehsüvegboltozat fedi a nemesvámosi csárda országútra néző földszinti ivóját és emeleti, szabadkéményes konyháját. Csehsüvegboltozat borul a földszinti- és az emeleti tornácra is. Kétrészes pincéje dongaboltozatú. A csárdát a 18. század végén építették."

7 Nemesvámoson csehsüvegboltozatú a római katolikus- és a református elemi 24. kép. Dongaboltozatos födémű hátsó szoba. Balatonhenye, Kossuth u. 90.. 1983.