Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek a Káli-medencében

lyon a már lebontott Rákóc/i u. 4. sz. ház keresztmestergerendás födémszerkezettel épült. A mestergerendák konzolosan kinyúló végei tartották a tornác fölötti koszorúgerendát."'' ZENTAI Tünde legújabb vizsgálata nyomán tudjuk, hogy a somogyi talpasházak között több volt a hosszirányú mestergerendás. Somogyban Zselic a kétféle mestergerendájú födém érintkezési zónájába esik, ezért találkozunk itt gyakran olyan keverékformákkal, amelyeknél a szoba hossz-, a konyha keresztirányú mestergerendás. Zselicben Szennáról, a Marcali-háttól nyugatra Váraszlóról (Somogy m.), Zalából Muraszemenyéről ismerjük még a kereszt-mestergerendás födém előfordulását.

w Az alsó-ausztriai Ulrichsdorfban a 3. sz. boronafalú ház első- és hátsó szobájának deszkafödémét hosszirányú födémgerendák, valamint egy-egy kereszt-mestergerenda tartja. A hátsó szoba kereszt-mestergerendáján az 1735-ös évszám olvasható.

65 Délkelet-Stájerország stainz-i járásában a lakószobák fölött gyakori deszkafödémet a helyiség szélességétől függően 2-5 födémgerenda és egy kereszt mestergerenda tartja.'" Kiterjeszthetjük a kereszt-mestergerendás födémszerkezet elterjedési területet dél és kelet felé is. BARABÁS Jenővel együtt 1989 nyarán, a IX. Nemzetközi Ethnographia Pannonica Szimpózium alkalmával Horvátországban, a Károlyvároshoz közeli Sisljavi községben (Zágráb megye) a 312. sz. emeletes boronaházban jártunk, amelynek emeleti lakószobájában a vékony födémgerendákat két kereszt-mestergerenda tartotta, az egyiken az 1872-cs évszámot olvashattuk. A ház alaprajzát Libuse KASPAR katalógusában közölte."" Grúziában a kaukázusi szvánok kőfalú házának téglalap alakú lakóterében a hosszirányú födémgerendákat középen, egymás mellett két keresztmestergerenda gyámolítja. Egyik oldalról a keresztmestergerendák hordják a lakótér közepén elhelyezkedő nyílt tűzhely fölötti deszka szikrafogó tartógerendáit is."

s A falazat anyaga és a kereszt-mestergerendás födémszerkezet között semmilyen összefüggést nem látok. 18. kép. Csehsiivegbolrozatú todém, középen erősítő boltövvel. Kővágóörs, Zrínyi u. 66., 1982. mivel ezt a szerkezetet a Káli-medencében kőfalú, Göcsejben és az Őrségben boronafalú, a mai DélBurgenlandban boronafalú és téglafalú házaknál egyaránt alkalmazták. Mivel kereszt-mestergerenda csak a ház egy-egy helyiségének épületszerkezeti eleme, ezért a lakóház egészének alaprajza és e szerkezet között sem mutatható ki kapcsolat. A 18. századi füstösházak elnyújtott téglalap alakú lakóhelyiségének alaprajza és a kereszt-mestergerendás födémszerkezet között viszont kimutatható a kapcsolat, amelyre BARABÁS Jenő és GILYÉN Nándor könyve is utal.' ' Boltozott födémek a Dunántúlon A födémekkel kapcsolatban BARABÁS Jenő megállapította, hogy azok falusi előfordulása gyakran nem paraszti eredetű építésre utal, kivéve a pincéket." Boltozatos lakóhelyiségek valószínűleg a várak, kastélyok, városi házak hatására épültek, a boltozott kamrák elterjedésében biztonsági, tűzvédelmi szempontok is szerepet játszottak."

1 A várak, kastélyok, városi házak hatása elsősorban a boltozott födémek, az árkádsoros- és a kiugró tornácok, valamint a kémények, tűzhelyek építésénél érvényesülhetett. E hatással kapcsolatban VAJKAI Aurél figyelmeztetését idézhetjük: „A ház számtalan elemének alakulása nem hazai földön történt elsődlegesen, vagy legalábbis nem a parasztházban, a falun, hanem valahol másutt, ahonnan a technikailag tökéletesebb megoldások már készen kerültek a parasztházba.Dunántúlon és a Felvidék nyugati részén az egyházi és a világi építészetben előbb a reneszánsz, majd a 18. század 40-es éveitől a korabarokk művészet hatásával kell számolnunk, ahol a jelentős építészeti feladatokat idegen, főként osztrák vagy ausztriai olasz mesterekkel végeztették.

Tí Idézzünk néhány adatot e területről a boltozatos födémek várakban, kastélyokban, udvarházakban, uradalmi gazdasági épületeken, templomokban való előfordulásáról! Kanizsa várának 1549-ből fennmaradt inventáriumában 19. kép. Aszóba esehboltozatos födémé. Kővágóörs, Vörösmarty il. 12., 1982.