Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek a Káli-medencében

12. kép. A Szentbékkálla, Jókai u. 1. sz. hosszmetszete 10.) a hosszú tornác födémé csehboltozattal épült. Tégla dongaboltozatú födémmel épült a Kinizsi u. 17. sz. ház tornáca is. Néhány háznál az istálló födémé is kő vagy tégla csehsüvegboltozat. Kővágóörsön 1858-ban Bárány And­rás arról kötött szerződést Jósa István kőművesmesterrel, hogy az építendő „istállót nem gerendázni, hanem téglá­val fogja be boltozni."" Téglával boltozta be a mester az istálló előtti tornác födémét is. Szentbékkállán 1913-ban Marton Dániel kőművesmester Huszár Gyulának már „vas travejznira téglával boltozott" istállót épített. 12 Mo­noszlón Károlyi Géza házában (Templom u. 11) a gang födémé csehsüvegboltozatú. Középen erősítő boltövvel két fódémmezre osztott csehsüvegboltozat fedi a kamrát. Külön figyelemre méltó a középen két oszloppal alátá­masztott, erősítő boltövekkel 6 kisebb födémmezre osz­tott csehsüvegboltozatú istállófödém. Sajnos az istálló boltozata részben beomlott. Az előbbivel azonos szer­kezet a monoszlói református lelkész kiemelkedő szín­vonalú gazdasági épülete, azzal a különbséggel, hogy az nem a lakóház folytatásába, hanem azzal szemben, a telek jobb oldalán, különálló, nyeregtetős kőépületként épült fel. A gazdasági épület északi végében emeletes ólak: alul három disznóól, felül három tyúkól található. Ezt a ko­csiszín, a 14 állatra méretezett istálló és a gabonatárolás­ra épült kamra követi. Az istálló hat födémmezőre osztott csehsüvegboltozatát két oszlop tartja. A kamra födémé középen erősítő boltövvel két födémmezőre osztott csehsüvegboltozat. A gazdasági épületet Kulcsár József lelkész építtette 1872-ben. A kamra mellé 1930 körül egy szerényebb, nem boltozott födémű istálló épült. Köveskálon Púpos Mária házánál (Iskola u. 4.) különálló nyeregtetős épületben csehsüvegboltozatú istállót találunk. Az istálló tégla csehsüvegboltozata négy födém­mezőből áll, középen egy téglaoszlop tartja a födémet. A baloldali erősítő boltöv alá később még egy oszlopot rak­tak, csupán biztonsági okokból. Az istálló mellett ugyan­csak kőből épült pajta és kocsiszín van. E gazdasági épületeket a ház korábbi tulajdonosa, Szakái Lajos épít­tette 1895-ben. Nyalka Károly házánál (Kővágóörsi u. 7.) az istálló csehsüvegboltozatos födémű. Kékkúton Kende János és Erős Tamás nyaralójában (Fő u. 24.) az egykori istálló a Monoszlóról bemutatott boltozott födémű istál­lókkal azonos szerkezetű: födémé hat boltmezőre osztott, két oszloppal alátámasztott csehsüvegboltozat. Kékkúton Harangozó Zoltán házában (Fő u. 39.) az egykori kukolla (pálinkafőző helyiség) eredetileg szabad kéményt tartó födémé is csehsüvegboltozat. A Káli-medencében elforduló födémek közül a keresztirányú mestergerendás- és a boltozott födém érde­mel dunántúli kitekintést. Keresztirányú mesteregerendás födémek a Dunántúlon Köveskálon, Balatonhenyén, Szentbékkállán. Mind­szentkállán és Kővágóörsön felderített kereszt-mester­gerendás födémről korábban azt tudtuk, hogy felbuk­kanása nagyjából a Veszprém-Kaposvár vonaltól nyugatra várható." Eredetét BARABÁS Jenő azzal magyarázza,

Next

/
Thumbnails
Contents