Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

HÁLA JÓZSEF: A rezi kőipar

JEGYZETEK 1. KISS Lajos 1988. 414.; KOVACSICS József 1991. 106. 2. Első említése KOVACSICS József (1991. 106.) szerint 1333-ból, ENTZ Géza-GERŐ László (1958. 104.) szerint pedig 1378-ból való, 1729-ben már „gazdátlan rom" volt. 3. Vö. pl. KISFALUDY Sándor 1905. 4. BULLA Béla 1928. 24-25.; KOVACSICS József 1991. 106. 5. A lakosság száma 1984. január 1-én 10-25 fő volt (Helységnévtár 1985. 357.). 6. BÁLINT Imre 1988. A rezieket /?7í//?ösoknak, a falut Mufflandnak is nevezik (BÁLINT Imre 1988; BALOGH Lajos-ÖRDÖG Ferenc 1986. 55.). 7. HÁLA József 1983; 1985. 589-591. 8. Kutatási eredményeit 1822-ben Párizsban egy négykötetes könyvben adta ki (BEUDANT, François Suplice 1822). 9. DORNYAY Béla 1935. 15.; BOHN Péter 1979. 8. 10. BALOGH Lajos-ÖRDÖG Ferenc 1986. 57. 11. ESZES László 1980. 93.. 94., 95.; RÉTHELYI Jenő 1984. 72., 73. 12. FÉNYES Elek 1841-1844. I. 453.. 487.; 1851. I. 218.; III. 290.: 1866. 293.. 309.. 345.; BÁTORFI Lajos 1877. 214.. 344.: BÁTORFI Lajos-HOFFMANN Mór 1878. 43-44.; HUNFALVY János (1865. 128.) 14 olyan települést sorolt fel Magyarországról, ahol köszörűkő volt, de nem csak Rezit, de Csesztreget sem említette. 13. PÉCZELY Piroska 1961. 346. 14. A környéken a 19. század végén más tiroli származású kőfaragó is tevékenykedett. Pl. az 1893-ban felépített és 1894-ben felszentelt cserszegtomaji kápolna szobrait, az 1894-ben felépült gyenesdiási kápolna oltárát és az 1896han restaurált keszthelyi Ferences-templom oltárait és szobrait Runggaldier József Ullrich grödeni (Tirol) mester készítette. Az 1892-ben felújított meszesgyöröki templom néhány szobrát ugyan, a Szent Mihály-oltárt pedig a szintén tiroli Demetz Domokos készítette (BONTZ József 1894. 7.; 1896. 162.. 163., 164., 222.). Acsaládi hagyomány szerint a 19. századi nevezetes keszthelyi kőfaragófamília, a Kuglerek ősei valamikor szintén Tirolban éltek és onnan származtak Szentmargitára (PÉCZELY Piroska 1961. 345.). 15. ALDOBOLYI NAGY Miklós (1941. 563.) találó kifejezése a több településből álló gerecsei kőfaragó központra. A gerecsei kiparról lásd: HÁLA József 1987, további irodalommal. 16. SCHAFARZIK Ferenc 1904.357. 17. A térképet az alábbi művek alapján szerkesztettem meg. Kataszteri térk. 1938: OFTII térk. 1971-1973; SZENTES Ferenc-BOHN Péter: A Keszthelyi-hegység földtani térképe (BOHN' Péter 1979). 18. KOVACSICS József 1991. 72. 19. ESZES László 1980. 85-87.; 1981. 163. Vö. SZÁDECZKY Lajos 1890. 92.: 1913. 271.; ÉRI István-NAGY LajosNAGYBÁKAY Péter 1975. 178-179.; RÉTHELYI Jenő (1984. 63.) szerint ez volt a város egyetlen német céhe. 20. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 300-301. Idézi: KERTÉSZ János 1932. 10. 21. VÁLYI András 1799. 356-357. Idézi: KERTÉSZ János 1932. 11. 22. DORNYAY Béla 1937. 14. 23. BONTZ József 1896. 43.; SCHAFARZIK Ferenc 1904. 354.; LÓCZY Lajos 1913. 361., 362. 24. PÉCZELY Piroska 1961. 345.; NÉMETH József 1979. 38.; ESZES László 1980. 84., 87-88.; 1981. 163-164.; 1984. 289.; RÉTHELYI Jenő 1984. 63. 25. DORNYAY Béla 1942. 5.; PÉCZELY Piroska 1961: ESZES László 1980. 88.. 97-99.; 1981. 164., 166-167.; RÉTHELYI Jenő 1984. 57., 63-65. A fenti tanulmányokban a szerzők név szerint említik a keszthelyi kőfaragómestereket és részletesen taglalják munkásságukat, más forrásokból csak az egyes időszakokban tevékenykedő kőfaragók számáról értesülhetünk. Ez utóbbiak szerint a városban 1772-ben 1. 1782-ben 4, 1826-ban 2. 1828-ban 1. 1836-ban 1 kőfaragómester munkálkodott (BENDA Gyula-KIRÁLY Ferenc 1989. 4L; KOVACSICS József 1991. 73., 81.). 26. RÉTHELYI Jenő 1984. 64.. 65. 27. Ugyanott 65-66. Lásd még: BONTZ József 1896. 55.; BERNÁTH József 1910. 48.; BODRY László-MADARÁSZ Gyula-ZSADÁNYI Oszkár 1935. III. rész 27.. 29.: RÉTHELYI Jenő (1984. 65-66.) Kollár István. Hernicz István és Tanos Gyula nevét is a keszthelyi kőfaragók közt említette. Ok Reziben tevékenykedtek, bár (amint erről az alábbiakban még szó lesz) a keszthelyi kőiparral szoros kapcsolatban. 28. ESZES László 1980. 85.; 1981. 167. 29. LÓCZY Lajos 1913.362-363. 30. ESZES László 1981. 167. 3 1. RÉTHELYI Jenő 1984. 65. 32. BODRY László-MADARÁSZ Gyula-ZSADÁNYI Oszkár 1935. III. rész 29. 33. Ugyanott 28. 34. BONTZ József 1896. 304.; BERNÁTH József 1910. 48. 35. BERNÁTH József 1910. 48. 36. PANDÚR József 1977. 173.; LANTOSNÉ IMRE Mária 1981. 427.; FREY, Maria 1988. 9. 37. LANTOSNÉ IMRE Mária 1981. 427. 38. TÜSKÉS Gábor 1980. 103. 39. PANDÚR József 1977. 173., 175. 40. FREY, Maria (1988. 11.) szerint az írásos források 1833ból, TÜSKÉS Gábor (1980. 102.) szerint 1838-ból említenek először név szerint mecseknádasdi kőfaragót. SCHAFARZIK Ferenc (1904. 34.) egy 1835-ben megnyílt kőbányát említett. 41. FÉNYES Elek 1851. III. 125.; TÜSKÉS Gábor 1980. 102. 42. TÜSKÉS Gábor 1980. 104. 43. SCHAFARZIK Ferenc 1904. 34.; ANDRÁSFALVY Bertalan 1978. 233.; TÜSKÉS Gábor 1980. 104.; LANTOSNÉ IMRE Mária 1981. 427. 44. SCHAFARZIK Ferenc 1904.33-34..' 45. ANDRÁSFALVY Bertalan 1978. 233. 46. TÜSKÉS Gábor 1980. 104.; FREY. Maria 1988. 18. 47. TÜSKÉS Gábor 1980. 104.; LANTOSNÉ IMRE Mária 1981. 428. 48. TÜSKÉS Gábor 1980. 102.; FREY, Maria 1988. 11. 49. SIMON Viktor 1955-1957. 1-3. 50. RÉTHELYI Jenő 1984. 65. 51. PETÁNOVITS Katalin 1988. 55., 81., 82. 52. BULLA Béla 1928. 23-24. 53. BOHN Péter 1979. 55. 54. Ugyanott. 55. Hasonló anyagot szedtek az ún. Sikálósgödrökben is, amelyet szintén meszeléshez használtak fel (BALOGH LajosÖRDÖG Ferenc 1986. 57.). 56. E munkamozzanatról egy korábbi dolgozatomban (HÁLA József 1985. 581.) egy fényképet közöltem.