Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

PÁLL ISTVÁN: Református parókiák a 1920. Században a mai Magyarország északkeleti részén

13. kép. A gyulaházi parókia alaprajza (BÁLINT János.) bereknek adván ki a presbyterium. oily feltétellel, hogy a sár vastagsága a padon a simítással együtt fél sukk legyen. Bart a Lajos. Sebestyén József, és Sebestyén Mihály a tapasztást ugy vállalták el, hogy a legközelebbi héten e tapasztást teljes erejökből és illő vastagságra 5 liter pálinkáért és 20. ftért végezni köteleztetnek."'

2 Negyedév múlva már a végső átvétel jegyzőkönyvét olvashatjuk (ekkor már nem Kiss Sándor, aki az. előző év júniusától szervezte a munkát, hanem Budi Sándor az építés irányítója (0 ugyanez év decemberétől ténykedett a parókiaépítésnél). „Jegyzőkönyv me Ily a mai napon alulírott egyháztanács által lel vétetett, me Ilynek értelmében az újonnan épült, s mármár bevégzett paplak épületet megvizsgálván, azt némelly hiányok felfedezése után helyesnek találta, s ezennel vállalkozó Budi Lászlótól az uj épületet átveszi az egyháztanács, kijelentvén a következőket: /"' Budi Ur 2-3 nap alatt köteles 2 helyen grádicsot készíteni az Egyház ágasából s a kamrába fellépést rendezni. 2" A kéményekre szükséges fa és vas ajtót a tanuló szobába, s két vas kéményajtót a padra köteles magával hozni és 1 kemenceajtót. 3"' Köteles csináltatni és magával hozni 2 ablak lyukra, a nagy szobához 2 külső téli ablakot. \ asazva. ü\ egez\ e. 4., A hátsó stábion deszkákat megerősíteni. Az új paplak átvételénél talált hiányosságokat az építő nemhogy megoldotta volna, hanem a negyedév múltán tartott újabb vizsgálaton addig nem észlelt hiányosságokat is felfedezett az. egyháztanács: „Budi László építtető vállalkozónak munkáját, me Ily et az uj paplakon végezett, utólag megvizsgálván az egyháztanács: a padi mentőm lerakásában, a folyosó téglarakásában, a kamara hiányos padimentomozásában, és a ház, külső vakolásában olly tetemes hibát talált, hogy nem csak a még bennlevő 12 forintnyi összegnek bentartását tartja szükségesnek, de több követeléseket is szükségesnek tartván, ezennel eltiltja a gondnokot a még hátralékban lévő mintegy 12 forintnak ki fizetésétől."

54 Azonban hiába volt a határozat, az építő túljárt a presbiterek eszén. A lap alján lévő bejegyzés szerint: „Az 1 pont alatti határozat nem mehetett életbe, mert Budi itt a községben a vendéglőben és másutt ezen 12 f. összeg erejéig kontót csinálván: e követeléseket becsületbeli kötelesség volt kifizetni. " Arról nincs adat, hogy az új paplakot a régi lebontása után kezdték-e építeni, vagy csak kiegészítették azt. Egy 1879-es adat az előbbi feltételezést látszik alátámasztani: a presbitérium a tanítói lakás udvarán egy 6 öl hosszú, harmadfél öl széles istállónak és sertésólnak a felállítását az „ócska" paplakból származó anyagokból határozta el.

55 Az újonnan épült paplak körül egészen 1893-ig rendben mentek a dolgok. Az eltelt 16 év alatt bizonyára megromolhatott a zsindelytető, mivel az 1893-as költségvetésben az egyházi közgyűlésen 200 forintot szavaztak meg a lelkészlak fedésére.'" S hogy ez mégsem történhetett meg, arra utal a lelkész következő évi kérése, melyben „előadja saját lakházának romlott állapotát", s intézkedést kér. A presbitérium „határoztatott, miszerint ugy a zsindelyezést. mint a megrongált fal kiigazítását árlejtés útján fogja végeztetni^1 S hogy mégsem a zsindelyes tető kijavításáról, hanem teljesen új tető készítéséről döntöttek, annak is megvan a magyarázata. Nem egyszerűen a tető kijavítását végezték el, hanem a tető formáját is megváltoztatták: az épület hátsó, addig