Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

KECSKÉS PÉTER: Vallásos társulatok Gyöngyösön

tos megállapítanunk, hogy az elmúlt harminc évben a megmaradt társulatok „illegalitásban működtek". Nyilván részben a korábbi támogatók és „természetes társadalmi közeg" megszűnte után befelé fordulásuk felfokozódott, de ez sok archaizmus további megőrzésére is késztette őket. Az ismertetett forrásadottságok és módszer mellett eredményeink mozaikszerűek és vázlatosak, de bizton mutatnak rá a gyöngyösi mezővárosi kultúra középkori hagyományú elemeire, továbbá objektumokban, írásban és mentalitásban is megőrzött részeire. Nem volt könnyű - sok feladatot jelent még - a társulatok történeti egymáshoz kapcsolódását figyelemmel kísérni, a társadalmi-szellemi rétegzettséget, mozgásokat regisztrálni. A fenti forrásanyag jelentős, mert az egyház-, művészet- és építészettörténet felé ad mezővárosi fogódzókat, és a néprajzi kutatás számára az oppidumok vonatkozásában új forráshasználattal és módszertani közelítéssel sokoldalú történeti anyagot szolgáltat.