Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

KECSKÉS PÉTER: Vallásos társulatok Gyöngyösön

12. kép. Körmeneti zászlók a Bertalan-templomban (Mária-, Tamás- és Rózsafüzér Társulatok) 3. kép. Társulati kősírjelek a Felsővárosi temetőben A középkori patrociniumú és plébániai alapítású a Szent Kereszt Társulatás. Acoetusnak 1549-ben 24 budai iccés, tizedelt szőleje volt a solymosi promontoriumon,

41 amit 1725-ben és 1810-ben 14 kapás területűnek írtak le.

4: Maktu Albert jobbágy 1672-ben vallja, hogy „vagyon ötven esztendeje, miulta a Szent Kereszt céhibe bejár, és azon céh szőlejébe kapálni jár minden esztendőben".

45 A Bertalan-templomban lévő oltára 1674-ben leégett, s a plébános, Almásy András írást intézett a magyar és török méltóságokhoz, hogy a kérést vivő két céhbeli embert az oltármegújítás érdekében támogassák.

44 A licenciátusok nem jártak eredménnyel, mert az oltár csak 1750 után épült újjá, ugyanis 1750-ben ezt írják: „a Szt Kereszt czéhit tartó uraknak volt oltárok... de most el van hányva".

45 A Szent Kereszt oltár ma a templom evangéliumi oldalán áll, 18. századi szarkofág alakú, fából készült sztipesszel. A nagyméretű szürke márvány oltárfal közepén két lapos, kannelurazott, korintuszi pilaszterrel keretezett fülkében népies barokk fafeszület kapott helyet (9. kép). A pilaszterek a fülke feletti ívben emelkedő zárópárkányt tartják. Az oltárszerkezet és a kisméretű tabernákulum jó arányú, 1800 körül készült klasszicista munka.

4

" A társulat szabályzatát az egri püspök 1701-ben erősítette meg, mint „már korábban volt szokásokat".

47 E gyöngyösi céh filiáléjának tekinthető az abasári, 1677-ben alapított Confraternitas Sanctae Crucis és az 1746-ban