Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

KECSKÉS PÉTER: Vallásos társulatok Gyöngyösön

Kecskés Péter VALLÁSOS TÁRSULATOK GYÖNGYÖSÖN I. A lokális kultúrák vizsgálata a Kárpát-medencében nem bővelkedik olyan kutatási eredményekben, melyek a társadalom, a gazdaság és az egyház történeti összefüggéseit mutatják meg. Azokat a belső mechanizmusú társadalmi együttműködéseket és érdekütközéseket tárják fel, melyek a falvak vagy mezővárosok közösségeit éltették vagy azok kistáji láncolatát tartották fenn. Azokra a társadalmi szerveződésű tényezőkre gondolunk, melyeket olyan nehezen nyomon követhető és bizonyítható erők mozgattak, mint a politika, jog, gazdasági hatalom és vallásos ideológia helyi érvényesülése, a kisközösségek érdekeinek szerepe, a mentalitás és hitélet gyakorlata. E kérdéskör egy szeletével foglalkozunk, a laikus vallásos társulatokkal, melyeket a 14-20. századi források coníraternitas, coetus, sodalitas, congregatío, céh és leggyakrabban társulat névvel illettek.' A főként mezővárosokban önkéntesen szerveződött, világi társadalmi szervezetek alapvetően ájtatos, kegyeleti és közhasznú céllal jöttek létre, elsősorban a római katolikus egyházak, illetve a szerzetesrendek segítségével. Történetükre, működésükre sok hasznos adattal rendelkezünk,

2 azonban kis- és nagytáji hatású szerveződésük történeti folyamata jórészt feltáratlan. Kevéssé ismerjük továbbá a confraternitások viszonyát a kézműves céhekhez és más társadalmi organizációkhoz. A vallásos társulatok befelé demokratikus, kifelé zárt életét azért is nehéz megismerni, mert a nyomkép. A gyöngyösi vallásos társulatok egyházi összeírásából (1766)