Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál
19. kép.Mestrits Jenő pécsi épület- és műlakatos hirdetése 1902-ből nálták. Ezek a típusok előfordultak a nagytáji változatok mellett is, tehát a történeti Magyarország egészén ismertek voltak. Legnépszerűbb változatuk a megemelt sütővel készített falazott takaréktűzhely volt, melynek hordozható vállfaját csikótűzhelynek nevezték. Az alsó sütős asztaltűzhelyek közül az öntöttvas hajótűzhelyeX és a nagy népszerűségre szert tett zománcozott asztaltűzhc/yet kell megemlítenünk. Megfigyelhetők bizonyos nagytáji vonások a takaréktűzhely lakóházon belüli helyének és használatának a kérdésében is. Az alföldi ház elterjedési területén a takaréktűzhely először a lakószobába kerül be, rendszerint a kívülfűtős kemence vagy a cserépkályha mellé építve. A konyhába csak később vagy egyáltalán nem kerül takaréktűzhely. A takaréktűzhely használatával megváltozik a lakóház hagyományos funkcionális rendje: télen a szobában, nyáron a konyhában főznek. Azokon a dunántúli és kisalföldi vidékeken, ahol a szobában cserépkályha, a konyhában kemence található, a takaréktűzhelyet sohasem építik a szoba kályha mellé, csak annak lebontása után a helyére. Ezeken a vidékeken a konyhába is építenek takaréktűzhelyet, és itt is kialakul az az új szokás, hogy télen a szobában, nyáron a konyhában főznek. A Nyugat-Dunántúl parasztházaiba a takaréktűzhely egy fejlett mászókéményes konyhai együttes részeként jut el, így itt sem a szobákba, sem a füstöskonyhákba nem kerül önállóan a takaréktűzhely, hanem a konyhák átalakításávaljelenik meg. Észak-Magyarországon és Erdélyben a takaréktűzhely először a szobákba, a belülfűtős kemencék, illetve a kandallók mellé kerül felépítésre, majd mikor a hagyományos tüzelőberendezések kikerülnek a szobákból a takaréktűzhely marad az egyetlen tüzelőberendezés. A takaréktűzhelyek vagy tűzhelyalkatrészek gyártói között első helyen kell megemlítenünk a magyarországi vasöntödéket, melyeknek igen fontos szerepe volt a takaréktűzhelyek elterjesztésében és a piac folyamatos ellátásában. A vasipar másik fontos ága - kérdésünket tekintve - a lakatosipar volt, amely elsősorban egyes tűzhelyalkatrészek előállításában jeleskedett. Az ipar által előállított termékek jelentős részét a kereskedelem: a
