Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál
már említettünk, például a menekült, a dombai kemence vagy a falon átnyúló takaréktűzhely. Mindenképpen kistáji típusnak kell tekintenünk az elvétve előforduló, de egy-két helyen mégis gyakori falazott asztaltűzhelyeket. Típusként történő előfordulásukat eddig még csak a Tápió mentének falvaiból ismerjük. 194 A takaréktűzhely helye a parasztházban (nagytáji jellegzetességek) A takaréktűzhelyek lakóházon belüli használatának megfigyelhető bizonyos rendje, amely nagytáji vonásokat mutat. Ez leginkább az alföldi ház elterjedési területén figyelhető meg. Itt a takaréktűzhely először a lakószobába kerül be, a kívülfűtős kemence vagy a kívülfűtős kályha mellé. A szabadkéményes konyhába csak később építenek takaréktűzhelyt, de az is gyakori és jellegzetes, hogy a konyhába egyáltalán nem kerül ilyen tüzelőberendezés.'^ Ha a ház két szobával rendelkezik, akkor a takaréktűzhely helye a hátsó szoba kemencéje mellett van. A takaréktűzhely felépítésével a lakóház funkcionális rendje megváltozik, a szoba a téli időszakokban a főzés színhelye lesz, így a konyha funkciója a szobáéval keveredik. Nyáron a főzés továbbra is a konyhában történik. A fenti állapotok a hagyományos tüzelőberendezésű és füstelvezetésű házakra vonatkoznak. A változások később leginkább a konyhát érintik, északon és északnyugaton a vindófnis együttesek használatával, máshol a kamin felépítésével meleg konyhákat alakítanak ki, ekkor a konyha funkciói visszakerülnek eredeti helyükre. Ahol a szabadkéményes konyha megmarad, ott hordozható tűzhellyel könnyítik meg a főzés téli-nyári vándoroltatását a szoba és a konyha, esetleg a szoba és a nyári konyha vagy az udvar között. A fentiek érvényesülési területe a Nagyalföld egésze, a Dunántúl keleti széle, a Kisalföld keleti része és ÉszakMagyarország egyes területei. Ezeken a vidékeken a szobákban kívülfűtős tüzelőberendezések (boglyakemencék, nyeregkemencék és cserépkályhák) találhatók, de a konyhákban nincs kenyérsütő kemence. 1 "" Természetesen az adott területen megfigyelhetők a terjedésnek és a használatnak más útjai is - például a mezővárosi polgárházakban -, de az általunk felvázolt trend ettől függetlenül is meghatározó. Azokon a kályhás vidékeken, ahol konyhai kemence is van a lakóházban, a takaréktűzhelyet sohasem építik össze a szobai kályhával. Itt is bekerül a takaréktűzhely a szobába, de csak a kályha bontása után, gyakran annak a csempéit is felhasználva építik fel. A kétszobás házakban itt is a hátsó szobába kerül a takaréktűzhely, az sem ritka azonban, hogy mindkét szobában és a konyhában is takaréktűzhely van (Kisalföld). A konyhákba - legyenek 14. kép.Öntöttvas takaréktűzhelyek a Kaláni Bánya- és Kohó- Részvény-Társaság 191 l-es árjegyzéléből
