Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál
11. kép. Takaréktűzhelyek nagytáji típusai Erdélyből, az Alföldről, Észak-Magyarországról és a Kisalföldről (konyhai kombinát) nál is szemléljük a takaréktűzhelyek formáját, azt láthatjuk, hogy a kemencével és a mögötte lévő padkával szorosan összeépülnek, gyakran több lépcsőből álló emelvény tornyosul mögöttük. 1 " 1 Jellegzetes takaréktűzhelyei voltak azoknak a mászókéményes tűzhelykombinátoknak, melyek a Nyugat-Dunántúlon, a Kisalföldön és a Balaton-felvidéken terjedtek el. Itt nem a takaréktűzhely formája, hanem fejlettebb belső szerkezete, vasalatainak pazar kidolgozása jelentette az eltérést az általánosan használt típustól. Ezeknek a tűzhelyeknek általában két sütője volt, melyek felett még egy vízmelegítőt is elhelyeztek. A tűzhely használatában nyári, illetve téli üzemmódot lehetett beállítani aszerint, hogy a meleg levegő „S" alakban kígyózva áthaladt-e a sütőkön, vagy egy hátsó járaton keresztül kikerülte azokat. A tűzhelyet elzáró szelepekkel, szinte művészi szinten összeállított, különböző fajtájú acélokkal, bádoglemezzel és rézzel kombinált elemekkel látták el, falait gyakran barna, vajszínű, szürke vagy kék csempékkel borították. A felsorolt területek kombinátjai eltérő szerkezeti együttest alkotnak, más a takaréktűzhelyek viszonya a kéményekhez, a kemencékhez és a katlanokhoz. A vasalatok díszítésében egy-egy területen belül is mutatkoznak különbségek, de egyes készen kapható díszítmények vagy elemek azonosságokat mutatnak. A környező területeken előfordult, hogy a díszes kombinátok hatására az egyszerűbb takaréktűzhelyekbe is több sütőt, vagy díszes vasalatokat építettek. 1 " 2 Nem soroljuk a nagytáji típusok közé az általános formákat, melyek az. egész nyelvterületen - sőt ennél nagyobb területen is - ismertek voltak, a parasztság mindenütt építette vagy vásárolta őket. Először a falazott
