Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál
6. kép. A esetnek, „Concordia" vasgyár által gyártott tűzhelykeretek és főzőlapok típusa, és méretválasztéka a századforduló környékén. konyha, akkor a szobai sparhelten főznek, így a szoba és a konyha funkciója összemosódik/ 5 Ez utóbbi helyzet azt is eredményezheti, hogy a konyhát nem korszerűsítik, állapota konzerválódik. Veszprém megye népi építkezéséről írva VAJKAI Aurél is megerősíti, hogy a takaréktűzhelyeket a szobába és a konyhába egyaránt felállítják, történetükről sajnos csak annyit ír, hogy újabb eredetűek. N " A Káli-medence takaréktűzhelyeiről és - kiemelt módon kezelve - mászókéményes konyhai kombinátjairól LUKACS László tudósít bennünket. 8 " Az ismert legkorábbi mászókéményt egy köveskáli pékmester építtette, az ajtaján olvasható datálás szerint 1887-ben. A kémény mellett egy rézveretekkel díszített kétsütős takaréktűzhely is állt. A balatonhenyei paplakban 1900-1902-ben építettek egy mászókéményt, amely az első ilyen műszaki megoldás volt a faluban. Egy szentbékállai kőműves 1904-ben tervrajzot készített egy kővágóörsi házról, amelynek konyhájában zárt kéményt és falazott takaréktüzhelyet ábrázolt. Szentbékáiián 1910 körül a konyhák háromnegyed része még füstös, egynegyede azonban mászókéményes, illetve szabadkéményes volt. 88 Ama is álló takaréktűzhelyes kombinátok az 1920-as években készültek. 85 Természetesen a mászókéményes konyháktól a függetlenül is használták a takaréktűzhelyeket a Káli-medence falvaiban. A múlt század végén, századunk elején a füstöskonyhákba és a szabadkémények alá is állítottak takaréktűzhelyeket. LUKACS László több példát is talált arra, hogy a szobákban a lebontott kályhák helyére építettek takaréktűzhelyeket. 4 " Alföld Bizonyos megfontolásokból az Alföld területéhez soroltuk a Dunántúl keleti részét is, hiszen itt az építkezésben az alföldi hatások érvényesülnek." KÜCSAN József a Mezőföld déli részének népi építkezését vizsgálva megállapítja, hogy a századfordulótól terjed el általánosan a rakott sporhelt néhány esetben a konyhában, de gyakrabban a szobákban. 42 Ezen a vidéken a takaréktűzhely a szoba tüzelőhelye, jó tulajdonságai is erre teszik alkalmassá. 4 " Kevesebb figyelmet szentel a terület takaréktűzhelyeinek LUKACS László, aki az itteni konyhák kapcsán megemlíti, hogy a múlt század végén, századunk elején megjelenő takaréktűzhelyeket gyakran a padkára építették. 44 A szobai tüzelőberendezéseket tárgyalva nem említi a rakott sporhe/teket, pedig a közölt képanyagban több is szerepel a nyeregkemencék oldalán. Részletesebben vizsgálja a kérdést a kelet-dunántúli házról írva. Megállapítja, hogy a zárt vindófkéménya 19.
