Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál

alapított HANGYA) és néha a kiskereskedők is végezték. Amint az a fentiekből is látható, a takaréktűzhelyek magyarországi meghonosodása a polgári lakáskultúrában kezdődött és ment is végbe. A paraszti elterjedés megértéséhez jó lenne ismerni a polgári réteg alján elhelyezkedő, és a parasztsághoz közelebb álló mezővárosi polgárság lakáskultúrájában hogyan és mikor játszódtak le ezek a folyamatok. Sajnos a szakirodalomban olyan átfogó levéltári kutatásokra alapozott feldolgozás még nem látott napvilágot, amely a mintegy két évszázados időszakot (18—19. század) a tüzelőberendezésekre vonatkozóan részletesen feldolgozta volna vagy fel tudta volna dolgozni. A hiányok pótlására jó lehetőséget kínált a keszthelyi Festetics uradalom 18 19. századi gazdasági iratainak az átvizsgálása." Az említett iratok jelentős része az uradalom keszthelyi és Keszthely környéki épületeinek (gyógyszertárak, fogadók, kocsmák, malmok és lakóházak stb.) bérbeadásakor felvett haszonbérleti szerződések dokumentumaiból áll össze. A legtöbb szerződés mellékleteként épületleírást készítettek, amelyben a szóban forgó épület falaira, fedésére, alaprajzi beosztására, az egyes helyiségek ajtajaira, ablakaira és tüzelőberendezéseire találunk fontos adatokat. Az alábbiakban csak a takaréktűzhelyekre vonatkozó említéseket vesszük számba. A legkorábbi takaréktűzhelyre vonatkozó adat a keszthelyi Amazon vendéglő 1853-ban készült épületleírásában olvasható: i. konyha kéményes takarék tűzhely I. vas lemez 4 dbban (átrepedve) II. 4 vaskarika a lemezen III. Tűzhely gyürü (:Herd/?/Ring:) Füttő lyukon vasajtó - felül vizmelegittö hely középen kemence alulrul melegittő eső ajtóval.'

4 Az épület egyébként emeletes, kő és tégla falakkal, cserép fedéssel, az emeletén táncteremmel. Leltára 1856ból,

35 és 1861-bőF" szinte szó szerinti szöveggel is ismert. Következő adatunk a keszthelyi Hosszú utcában álló Vörös kocsma 1855-ös bérbeadásakor került feljegyzésre: 2

ü

Apitvarol a'konyhába vezet egy kettős ffa ajtó... van benne egy vak ablak befalazott deszka poltzal, egy egy katlan, füstöllő kemencze és egy befalazott takarék tűzhely. 3

U borivó szoba... takarék tűzhely allya téli használatra." Az épület három szobából, konyhából áll, falai kemény anyagokból készültek, tetejét cseréppel fedték. Ismerjük a kocsma 1852-ben készült leírását is, ekkor konyhájában még csak a vakablak mellett sütőkemence és katlan állt.

N Az 1840-es évektől leltárak sorozata maradt ránk a Keszthely-hévizi fürdő- és kocsmaépülctről. A nagy kiterjedésű, fürdőből, vendégszobákból és vendéglőből álló épületegyüttes konyhájában 1853-ban kéményt és két sütőkemencét jegyeztek föl." 1857-ben a helyzet még változatlan, de 1858-ban már csak egy kemencét és egy tűzhelyet rögzít a leíró.

4

" A következő változás egy 1860as leltárból olvasható ki. Ekkor a konyhában már „falbeli takarék tűzhelyen öt kis vasajtó, egy rézből készült vízmelegítő van."

41 A konyha átépítése tehát 1858 és 1860 közötti időpontban történhetett meg. Az elkövetkező években már mindig takaréktűzhelyes konyhát rögzítenek a fürdőépület leírói. 1857-ben már nem csak vendéglőkben, hanem az egyik uradalmi lakóházban is megjelenik a takaréktűzhely. A keszthelyi Fő utcában álló 91. számú ház bérbeadásakor az elrekesztett konyhában járva az alábbi kép tárult a leírók elé: „Vagyon a belső konyhában takaréktűzhely sütő csővel és kürttel ellátva jó karban, vizmelegittö kazán hellyel kazán nélkül."

42 Szintén leltárak sorozatával követhető nyomon a keszthelyi Gőzös vendégfogadó konyhájának modernizálása is. 1857-ben a konyhában még tűzhelyet kemencével és faragott kő vízvezetővel írnak le,

43 de 1861-ben már egy átépített konyha képe tárul elénk: , Kemencze faragott kő víz vezetővel Hordozható vas takarék tűzhely 3 vas abronescsal, közép tábla el repedve 1 Ezen tűzhelyhez réz viz melegítő 1 fedele 1 2 „ 3 sütő vas pléh negy szögletü 3 „ sütő lyukon 3, tüzelő lyukon 2 vas ajtó 5 ,, táltartó czifra vas tábla két kis lánczal 1 „füst vezető vasféle csö (közepes) Figyelemreméltó a fenti leltárban, hogy az 1857 és 1861 között felszerelt konyhában 1861-ben már a tűzhely közepes állapotban van. egyik öntöttvas táblája elrepedt. Adódhat ez abból, hogy a bérlők nem vigyáztak megfelelő módon az uradalmi tulajdonban lévő ingóságokra, de abból is. hogy a számukra újdonság számba menő takaréktűzhelyt nem tudták még megfelelő módon kezelni. Az 1860-as évektől a keszthelyi középületek és uradalmi tulajdonú lakóházak már a legtöbb esetben takaréktűzhellyel vannak felszerelve, ezért helyszűke miatt nem sorolnánk az itteni adatokat, csak a hordozható takaréktűzhelyek elterjedéséhez közölnénk még egy adatot 1863-ból. Ekkor a mezőváros 451. számú lakóházának bérbeadásakor a konyha leírásához utólag hozzátették, hogy: ,,a' hordozható takarék tűzhely az Uradalomé".

4

' Ennek az épületnek a konyhájában az 1850-es évek leltáraiban egy kisebb sütőkemence, egy kis tűzhely és egy katlan állt.

1

" Bizonyos késéssel jelennek meg a takaréktűzhelyek a vidéki vagy a külvárosi uradalmi épületek konyháiban. Az első Keszthelyen kívül eső adatunkat a Gyenesi (ma Gyenesdiás) kocsma haszonbérleti szerződéséhez 1867ben készült leírás tünteti fel: „]-""' egy konyha ebbe az udvarról nyílik egy ffa ajtó... van a konyhában egy befalazott takarék tűzhely."

4

' A dokumentumból azt is megtudhatjuk, hogy az épület kő és tégla falú, beosztása pe-