Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

NOVÁK LÁSZLÓ: Adatok egy kiskunsági helység, Lacháza 18. század végi, 19. század eleji építészetéhez

ÉPÜLET ANYAG ÁLLAPOT Ól sár rossz Istálló, 's Felszer sár ledült Kerítés Deszka jó QUARTÉLY HÁZ kő és sár jó Istálló, Felszer válog középszerű Ólak válog rossz Secessus tégla jó Udvari Kút fa közönséges Kerítés fa rossz Szénás Kert garádja rossz Széna tartó félszer fa középszerű Kút fa jó FELSŐ KORTSMA kő és föld jó ALSO KORTSMA kő és föld jó Istálló föld rossz Kút fa jó Secessus fa jó Kerítés fa rossz BOLT kő és föld jó Istálló, Felszer föld jó Kerítés fa rossz Szérűs Kert garádja jó MÉSZÁRSZÉK föld Jó Vágó híd .s akol fa és válog meglehetős KOVÁTS HÁZ sár meglehetős Kováts műhely sár meglehetős LAKATOS HÁZ sár jó Kamra sár jó CSÓKÁSI VENDÉGFOGADÓ kő és sár jó Istálló sáijó Állás fa jó Secessus fa jó Kút kő jó MÓRICZGÁTI CSÁRDA sár rossz Istálló sár megleheti Kút fa rossz FOK HÍDJA fa jó CSÓKÁSON HID fa rossz A középületek java része tehát „hagyományosan" épült. Falát sárból, földből készítették. GALGÓCZY Károly még 1877-ben is vert és sárfalat említ a közeli Dömsöd helységben. E faltechnika gyakorlata Lacházán is meglehetett, akárcsak a sövény és karó- vagy gerendavázas sárfal-készítés, mint olyan építkezési mód, amely általános volt e korban az Alföldön. A tapasztok által készített házak homlok- és ollóágas, szelemengerendás tetőszerkezetűek voltak, gyékénnyel, náddal fedték, s rendszerint fakéményt emeltek rájuk.

6 A református egyház kurátorának számadásai megerősítik az elmondottakat. Bagi Jónás gondnok 1811. április 30-án jegyezte fel azt, hogy Puhi Nagy Péter tiszteletes házát és kamráját „Tapasztatta", úgyszintén „Tiszteletes Káplány Uram Ólait" is. A sarat szalmával taposták öszsze. Ilyen „sárba való szalmát" vásárolt Dóczi Jánostól. A tetőfedéshez szükséges hét kéve vesszőt Ráckevében vásárolta meg, s Ócsárol hozott 1176 kéve nádat.

7 A következő, 1812-es esztendei számadásban Tóth Péter egyházgondnok arról tudósít, hogy a fedéshez szükséges 1220 kéve „Gyeként" Kunszentmiklósón, sail kéve „kötni való vesszeit" ismét Ráckevén vásárolták meg. A „Parochiális Udvaron lévő Kamrát és Sütő háznak fedelét" Posár Istvánnal „boríttatta" be.

8 A rendre előforduló tűzesetek arra intették a Hármas Kerület vezetőit is. hogy visszaszorítsák a gyúlékony anyag építkezésre használását. Elsősorban a fakéményeket tilalmazták, s azzal szoros összefüggésben pedig a téglaboltozatos és téglakéményű konyha építését kívánták. A körrendeletekből néhányat ismertetünk. Jászberényben, 1794. június l-jén hirdették ki a következőket: „Ez után az. Helybéli Birák minden Tavasz elein, télen által t. i. adják fel, kik instálnak ház helyért, és kiknek resolváltattak annak való fundusok? azoknak pedig megtekintésére a ' Jászságban ugyan mindenütt a ' Geometra, a ' 2 Kunságban pedig a ' leg közelebb lakó Magistratualis Tiszt ki hivattatván... A 'hol mind az által az újj uttzák nyittatnak, vagy szabattatnak, minden D(omina)lis Helységben, úgy a' Kunságban, mint a' Jászságban a' Megyebéli Földmérő mindenkor jelen légyen.' A' Kő kéminyek állítására pedig a ' tehetősebb Gazdák, és Lakosok továbbá is köteleztetnek, kiknekis fa kéményeket házaikra alkalmaztatni meg tiltva maradván..." Még ugyanebben a hónapban július 12-én, újabb körrendeletet fogalmaztak meg Kiskunfélegyházán, amelyre Kecskemét város leégése adott okot (1794. július 10-én 913 ház és 20 malom vált a tűz martalékává):

9 „Tudtára lehet e mellett, már mindenütt a' Ns Communitasoknak, melly hallatlan nagy károkat okozott szomszéd Kecskeméth Várossában a' tűz... Mindenütt azért hirdettessen ki a' Nép előtt, hogy a ' tűzre és tüzelésre illy száraz időben különös vigyázassál legyenek; vizsgáltassák meg Birák Uraimék a ' Kéményeket, és a ' hol rosszakat találnak, harmad nap alatt parantsolják meg tsinálni, más kiilömben húzattassanak le..."

10 az 1802. évi rendszabályok részletesen szólnak a tűzi veszedelem elleni védekezés kapcsán az építkezésről: „A Királyi Parantsolatoknak az. a kívánsága, hogy a házak oly karban építtessenek, hogy a Katonáséig azokban quartélyozhasson, de az egesség és Politia is azt kivánnya hogy azok rendesen és csinosan építtessenek, ugyan azért a Lakosok semmi épületet ne tegye(ne)k az Elöljárók híres s' tudta nélkül, mert naponként tapasztaltatik, hogy a Lakosok házok allyait Trágyával mellynek gőzőlgése veszedelmes, töltik meg, vigyázók legyenek az Elöljárók, hogy az Épületek allyai jó és száraz földdel töltessenek meg oly móddal hogy az épületnek belső földje a külsőnél magosabb lényen... Az újonnan építendő Házaknak belső világossága 2 '/: Ölnél kevesebb ne légyen, magassága pedig leg kevesebbé 7. Schuc, a Háznak két oldalain ablakok, még pedig kinyithatók, vagy fwkossak, hogy alkalmatos időkben a szo-