Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
HÁLA JÓZSEF: Kőbányászat és kőfaragás a kalotaszegi Magyarvistán
23. kép. Török István kőfaragó műve (lakodalmi pár) a magyarvistai református templomban alkotó egyéniségek, akik az utánzatok tárházát mint könynyen követhető utat-példát félretolva, saját elképzelésüknek engedelmeskedve, a konvencionális szokásokkal megtűzdelt vistai világban új utakat választanak a kőfaragásnak. Új utat, csodálatosat, merészet, néha meseszerűt, mely nem törekszik a perspektíva törvényeit tisztelni, sőt a szokványos hitelesség előtt sem hajt fejet. ' ,66 A KABAY Béla által említett „merész út"-ra először Török István kőfaragó lépett, ő építette az első kőfaragványokkal (domborművekkel és szobrokkal) gazdagon díszített, „meseszerű" lakóházat. A kétszintes, tornyos, tizenkét szobás, fürdőszobás, erkélyes épület elkészítéséhez 1967-ben kezdett hozzá és 1976-ban fejezte be (16-18. kép), amint ezt a ház falában elhelyezett márványtábla felirata is hirdeti: E HÁZ VÁR ÉS FOGAD AZ ÚR ÉPÍTETTE ÉS A MESTER TÖRÖK ISTVÁN 1967-1976-ig áldás e házra háznak népére áldás e munkás kézre ámen A ház, a kőkapuoszlopok és a kőkerítés minden egyes elemét ő faragta, fiai segítségével a falat is ő rakta, csupán a betonozáshoz és ácsszerkezet elkészítéséhez hívott segítséget. Az egy évtizedes munkát sok nélkülözés, gyakran éhezés közepette végezte. „Azt senki nem tudja, hogy itt nincs semmi [mutatott a gyomrára], de a házat azt mindenki látja." - mondta a feleségének. „Hogyha éhes is vótam, azt nem tudta senki, hogy éhes vagyok, mer' azt nem mondtam senkinek. De a ház, ha elkészűt, azt látták. Mindent arra áldoztam. Nem törődtem avval is, hogy élelem lesz, vagy nem lesz elegendő. Úgy vót, ahogy vót. de a háznak készűni kellett." 67 Az épületen és az épületben számos kőfaragványt (domborművet és szobrot) helyezett el. Például oszlopokat (némelyikre kígyó tekeredik), felfutó szőlőindákat, juhászt, szántó parasztot, Ádámot és Évát a Paradicsomban, katonákat, vistai pártás lányt, sast, harsonás angyalt, a vistai lakodalomjeleneteit, saját és félesége szobrát stb. (16-18. kép). 6S Bár a falubeliek kezdetben értetlenül szemlélték a vállalkozást („Mindenki le akart beszélni, hogy mért csinálom. [...] Mindenki el akarta venni a kedvemet. Sok még azér* is, hogy irigyelte, hogy én mér' tudnám megcsinálni. - Nem lesz jó! Olyan lesz, mint egy kolostor, ne csináld! Nem szép annyi követ tenni belé. [...] Én nem törődtem senkivel. Elhatároztam, magamnak megcsinálom, megcsináltam. Nehéz volt, az igaz, sok munkát felvett, de eljött az idő, hogy elkészült. Isten segítségével meg tudtam csinálni. Mindent, amit elhatároztam." 69 ), de Magyarvista legdíszesebb háza később sokak elismerését kivívta, sőt TÖRÖK István követőkre is talált. Azóta többen építettek, illetve építtettek maguknak hasonló házakat, jelentősen megváltoztatva a falu, különösen a főutca képét. A kétszintes, tornyos házakat minden esetben faragott kövekkel díszítettek, de domborművek és szobrok nem mindegyiken láthatók. Domborművekkel díszített ház még KOCSIS István Molnáré (épült: 1977-ben) és leányáé (épült: 1986-ban). A jeles kőfaragó saját házán (növényi motívumok mellett) a hagyományos vistai lakodalmas menet kőből formált alakjait (menyasszony, vőlegény, násznagy, vőfény, zenész, részeg ember stb.) helyezte el, a leányáén pedig (szintén növényi motívumokkal kombinálva) a régi aratást és az annak bevégzése (befejezése) utáni ünnepélyes jeleneteket ábrázolta (19-22. kép). 70 A kétszintes, tornyos, kőfaragványokkal díszített házak esztétikai elemzése és a helyi építészet társadalmi szempontú vizsgálata (presztízs, összefüggés az egykézéssel stb.) további kutatások tárgyát képezheti. Azonban úgy vélem, hogy az már a fentiekben leírtak alapján is megállapítható, hogy a magyarvistai kőfaragók egy olyan új, jellegzetes építészeti stílust alakítottak ki, amely csak az ő falujukra jellemző. Török István, a mester és művész A magyarvistai kőfaragók legeredetibb egyénisége a saját útját járó és a mesterségtől a művészetig eljutott TÖRÖK István.
