Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

HÁLA JÓZSEF: Kőbányászat és kőfaragás a kalotaszegi Magyarvistán

17. kép. Török István kőfaragó és házának egy részlete béliek hordták el és udvarok kövezésére, gödrök feltöltésére használták fel. Egy sírkövet (nagyságától, díszítettségétől és a felirat hosszúságától függően) 15-25 nap alatt lehetett elkészíteni.

57 Értékesítés A 19-20. század fordulóján Magyarvistáról sok építőkövet szállítottak Szegedre és Kolozsvárra."'

8 A kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálásához is ezt a követ használták fel (e munkálatokban magyarvistai kőfaragók is részt vettek).

39 E jó minőségű építőkő eljutott Nagyváradra, valamint a Magyarvista környéki falvakba is.

60 A sírköveket is leginkább a környékbeli települések lakói rendelték, illetve vásárolták meg, de a Nagyvárad környéki, sőt a székelyföldi falvak temetőiben is állnak magyarvistai kőfaragók által készített síremlékek. Az 1980-as években 5000-6000 lejbe (plusz 15-20 lej betűnként), 1991-ben pedig 13 000-15 000 lejbe (plusz 40 lej betűnként) került egy magyarvistai sírkő.

61 Az „új stílusú" lakóházak Magyarvista jellegzetes építményei a kétszintes, gyakran tornyos, sokszobás és kőfaragványokkal, több esetben domborművekkel és szobrokkal díszített, nagyrészt kőből (vagy kőből és téglából) készült lakóházak (15-22. kép). 18. kép. Török István kőfaragó házának egy részlete A kő építészeti célra való felhasználása a faluban régi keletű, már 1900-ban 43,8 százalék volt a kőből vagy téglából épített házak aránya (fából vagy más anyagból készült: 52,5%, vályogból vagy sárból készült: 3,7%). Ettől kezdve a kőházak aránya növekvő tendenciát mutat. 1910-ben a lakóházak 51,6%-a kőből vagy téglából (fából vagy más anyagból: 46,3%, vályogból vagy sárból: 1,2%, kővagy téglaalappal vályogból vagy sárból: 0,8%) volt.

62 Faragott kövekből (általában téglával kombinálva) először a kőfaragók építettek maguknak házakat, az első ilyen épület KOVÁCS István Dombié volt.

6. Később mások is építettek ilyeneket. A fent említett kétszintes, kőés téglafalú házak az 1960-as évek óta épülnek a faluban, amelynek divatja (valamint a díszes viselet) és az egyre fájóbb méreteket öltő

64 egykezes között KATONA SZABÓ István kapcsolatot ismert fel: „A faluban kevesebb a leány, mint a fiú, s a szülök már kiskorukban lekötik a jövendőbelit a fiuknak, vonakodnak a leánygyermek továbbtaníttatásától, inkább a férjhezmenéshez, készítik elő, amire [...] nem sajnálnak semmilyen anyagi áldozatot. Minden törekvésük az, hogy az. egyetlen gyermeknek minél jobb anyagi helyzetet teremtsenek. Ebben vetélkednek egymás között, ezért épülnek emeletes kőházak, ezért vásárolják, készítik vagy csináltatják a díszes ruhadarabokat. A díszítőkedvnek ez. a túlburjánzása nem oka az. egykének, mint egyesek vélik, hanem következménye az. egykés gondolkodásmódnak. "

65 Az emeletes kőházak építése és az egykezes közötti összefüggés több esetben