Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

HÁLA JÓZSEF: Kőbányászat és kőfaragás a kalotaszegi Magyarvistán

_. . -, , , ______ 1 14. kép. A magyarvistai kőfaragók szállítóeszközei (HALA József fotói alapján rajzolta: PENTELENYI Antal) 1. delezsánc (1:13), 2. rabszekér (1:13), 3. molnárszekér (1:13), 4. talicska (1:13) század folyamán nyitották meg, de azokban ma már nem folyik termelés.

48 A bányák közösségi tulajdonban voltak. A kőfejtéshez a falu elöljáróságától kellett engedélyt kérni és annak tagjai határozták meg az azért fizetendő pénz mennyiségét is. Az utóbbi évtizedekben a Néptanácsnak kellett befizetni a bányászkodásért járó pénzt, általában 15-20 lejt köbméterenként.

49 A világos, sárgás- vagy szürkésfehér színű, finomszemcsés, tömött eocén mészkő

50 rétegei kisebb-nagyobb blokkokból (tömbökből) állnak, amelyek között fúgák (kőtörmelékkel és földdel kitöltött repedések) vannak. Az egyes tömbökben vakerek vagy vakszálak (vékony, szemmel nem látható repedések) is előfordulnak. Ezek megnehezítik a kő feldarabolását, mert az anyag nem ott hasad el, ahol szeretnék (KOCSIS István Molnár: „Egy