Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

NOVÁK LÁSZLÓ: Adatok egy kiskunsági helység, Lacháza 18. század végi, 19. század eleji építészetéhez

3. kép. Laczházi Templombéli Cathedra Delineatioja tek: „/77 A" 1772 amphiáltatott Laczházi Reformátusok Templomának, és magositatott Tornyának Delineátioja" (2. kép).

lx A templom ekkor kapta barokk stílusú „Cathedrajat", azaz a szószékét (3. kép).

1

" A templom átépítését követően került sor a parókia felépítésére. A barokk jellegű, két traktusos épület tervét és famunkáját a ráckevei Búkor Mátyás ács, a kőművesmunkálatokat pedig a szintén ráckevei Pendel Jakab végezte. A költségvetés 1791. március 31-én készült el, s ebben a vállalkozók leírják munkájukat: „Az egész épületet körös környüi, a földben két Suknyira, a földön fellyül, két Suhcnyira Kemény Matériából, és a falnak magasságát 9. Schuknyira, a belsővilágosságában elfogom készíteni... Az épületek két elsőb Szobái Strukatorra fog lenni... Négy szobában 4. Kementzét és az Harmat Zöldet edjet pedig Tégláiból Sütő Kementzenek készíteni és az Konyhát Téglával ki rakni tartozom..." A munkavállalást Búkor Mátyás ács mester hitelesítette.

20 A parókiális ház hat helyiségből állt. Az épület tengelyét bolthajtásos helyiségek alkották. A bejárat a konyhába vezetett, amely két részre tagolódott, a pitvar és a tulajdonképpeni konyhahelyiségekre. Itt állott a középpadka, amelyen a főzés történt. A konyha jobb sarkába készült az öblös mászókémény, ahová a három szoba kemencéi torkollottak. A kemencék szögletesek voltak, s ezek készültek zöld kályhaszemekből. A konyhától balra eső szobában helyezkedett el a téglából rakott, szintén szögletes sütőkemence. A kemencéket a konyhából fűtötték, melyek füstjét a tűzpadkáéval együtt a téglaboltozat gyűjtötte össze, s az említett öblös kémény vezette el. A mennyezet stukatórosra készült, a tetőszerkezetet szarufák alkották, s a tető két végét pedig lekontyolták (4. kép).

21 Lacháza tanácsa az 1790-es években építtette fel a nótárius házát. Ennek terveit és költségvetését egy Schmidt nevű ráckevei kőműves készítette el (23 000 téglát, 20 000 vályogot, 50 kocsi homokot, 40 kocsi „Sárnak való földet" használtak fel az építésére). A ház soros elrendeződésű, egy-traktusos volt, melynek központi kereszt tengelyében konyha állt. A téglaboltozat alatt, a falhoz építették a középpadkát. A konyha két oldalába torkollott a két szoba szögletes kemencéinek a szája. A bal oldali szobából nyílott egy másik helyiség, ami dolgozószoba lehetett. A konyhától jobbra eső szoba melletti helyiség az éléskamra, amelybe a tornácról lehetett bemenni. A spájzból választották le a padlásfeljárót, amely alatt szintén lehetett tárolni. A padlásfeljáró kialakítása is az építési előírások figyelembevételével történt, s annak ajtaja is a tornácról nyílott. A ház utolsó helyisége a tornácról nyíló kamra volt (5. kép).

22 A Csóka pusztán álló csárda építésére is a századforduló idején került sor, az építési előírásoknak megfelelően. A ház első részét alkotta a szoba és konyha. A konyha két részre tagolódott, amelyet a vastag keresztgerenda választott el, amely a téglaboltozatot és kéményt tartotta. A konyhában szögletes középpadka épült. Ide torkollott a szobai szögletes kemence, s az ivóhelyiség kemencéje. A pitvarban különítették el a padlásfeljárót, amelynek ajtaja kifelé, a tornácra nyílott. Alatta lehetett átmenni a pitvarból az ivóba. A ház másik végében, elkülönítve kettős helyiséget építettek, melyekben szögletes kemencét állítottak fel. Ezek fűtését az előtérből oldották meg (6. kép).

21 A görög kereskedő házát is a századfordulón építették Lacházán. Ennek terveit egy Turgl József nevű kőműves készítette. Az épület kamra-konyha-szoba és bolthelyiségekből állt. A konyha két részre tagolódott. A konyhában tűzi középpadkát építettek. Ide nyílott a szobai szögletes kemence szája. A pitvarból lehetett a szobába és kamrába jutni. A kamrából különítették el a padlásfeljárót, amelynek ajtaja a tornácról nyílott. A bolthelyiség külön bejárattal rendelkezett, de - természetesen - a szobából is át lehetett oda menni (7. kép).

24 A „Chyrurgus", borbély seborvos házának terveit Búkor Mátyás ráckevei ácsmester készítette 1811-ben. A költségvetés szerint „Husz ezer vájog", „Ezer tégla Kémény és Bolthajtásokra", „15 akó mész", „18 darab fe-