Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

NOVÁK LÁSZLÓ: Adatok egy kiskunsági helység, Lacháza 18. század végi, 19. század eleji építészetéhez

bát ki lehessen szellőztetni, magosságokra 2. szélességekre 1 '/2 Schukkosok az uttzára hagyattassanak, ellenkeznek ezzerént az. égéssé g gel a bé tapasztott és fioktalan ablakok, ha publicatio őre fiókos ablakokra nem fognak változtatni, azok minden tekintet nélkül bé törettessenek... Az újonnan épült Házaknak teteje belölről /: a' nádsarkait lesarlózván :/ tüzet nem fogható földel tapasztasson bé a régieknek pedig Verteklése és Eszterhallyai mázoltassanak bé ugy hasonlóan a ' Pitvar, és Konyhának az a része is, mellyek a' kémény boltozattyán kivül esnek, bé mázoltasanak... A Kémények a parantsolatok szerént, de a köz bátorságra nézve is köbül, vagy is égett Tégláiból építtessenek, azoknak a magassága a szegesen felül 3. Schúk légyen, ugyan azért a Communitasok a Lakosokinajk ezen szükségére téglát mindenkor készen tartsanak és azt a mennyire lehet lakossainak óltsobban mint szokták adják"... Arról is rendelkeztek, csak nyáron szabad építkezni, hogy az épület jól kiszáradhasson. A tűzbiztonság érdekében előírták azt is, hogy „a házak közt lévő kerítések földbül, sárbul, vályogbul s ' más tűzet nem fogható Matériákból készíttessenek". Az említett körrendelet sok értékes adatot szolgáltat. Az egyik azt említi, hogy a ház alját azaz a szobát trágyával töltötték meg, s ez az egészségre igen káros volt. A szobából kiemelt földből salétromot főztek. Ezért a salétromfőzőket is arra kötelezték, hogy kiemelt helyére száraz homokot töltsenek vissza. A körrendelet arra is kitért, hogy „Az. ujjonnan építendő házakban 7. vagy 8. Schucnyi Kamara tsináltasson, a Kamarából légyen a Padlásra való feljárás, a régi Házukban pedig, a bol a padlásra való feljárás a pitvarba vagyon azon fel járásra nyiló ajtó készíttessen, és az. is bé mázoltasson"." A pitvarból történő padlásfeljárást említi egy 1776. évi szabályrendelet is, miszernt... ,,A' gyuladást akadályoztatná az is, ha a' padlás szája, a' Konyhábul más bátorságosabb helyre tétnek által... "

l2 A korabeli dokumentumok alapján tudjuk rekonstruálni a „hagyományos"' építésű lakóházakat. Ezek két vagy három helyiségből álltak. A szoba mellett volt a konyha. A konyhában minden bizonnyal oldalsó padkán tüzeltek, s a füstöt a fakéményen át vezették el. A kémény alja, mivel gyúlékony anyagból készült, könnyen tüzet foghatott, s ezért is szorgalmazták a sárral való tapasztását. A házakra és berendezésekre vonatkozóan a végrendeletek és inventáriumok adnak tájékoztatást. A Jaksa örökösök 1770-ben osztozkodtak meg, s felértékelték az ingatlan javakat: „Néhai Jaksa Mátyásrúl maradott Ház, 's abban való kettős Szoba, Konyhábul edjütt aestimáltatott ad 100

f"; a „Kereszt Kamara, melly az Uttzán van" 25 s a „Boros vén Kamra, Sutu színnel edjütt" pedig 15 forintra becsülődött.

13 Néhai Seregély János vagyonát 1823. október 12-én írták össze. A lakóháza két szoba, konyha és kamra helyiségekből állott. Az egyes helyiségekben található ingóságokat is felírták: „Az, első szobában két fekete fogasok, 1 Armariumos asztal pléhre - dió színre fesh'e, 1. Dió színre festett Almárium rosz. pléhre kulcs nélkül - 2. /. két puha fából készült és Dió, '

s fekete színre festett Nyoszolyát 1 kendő tartó, edgy világos két fog nélkül való fogas 1. Kis Tükör, 2 festet rámás madár, 1 festet kép 3 /. avit Kar Szék, és 1 bádog Lámpással találtatott. A Második szobában 2 avult Nyoszolya 1. fehér fiókos Asztal, 1 rosz Pad az Asztal körül, 1. világos kék láda pléh nélkül, 1. Kisebb Láda, 1 üveg tartó két fiókra 1 fejő kanna vagy Zsajtar... A' Konyhában 1. fazékos vagy Tanyéros, három fiókra sarok nélkül l. fazék tartó Deszka. 1 réz Üst; melyben két veder viz bele fér, foltos, 1 fehér nyujto Deszka, 5 jó fazék; 2 két fülű hasat fazék l. kis Vajling 4 nagyobb Zöld Tál, 2 Kisebb fehér Tál 1. tányér 1 eliesztőszárító Kosár... A' Kamarában 1. 18 akós puha fából készült Kád 5 boros hordó mellyek közzül 11 tíz, 1. Ki lene z, 1. Hét, edgy öt akós és 1 négy akós, az két fenékre a ' többit pedig fel fenékre értvén, mindnyájéit fa abrontsra 1 fel akós vasas kis Hordó, 1. Lugzó, vagy Szapuló, és 1 Csöbör hasonlóan fa abrontsra, Ugyan ezen Kamarában 1 ujj toló Taliga 2. Kocsi oldal, 3 fakó Kerék, edgy Kocsi Saráglya 2 vasas Lőcs 2. fergettyű egy Kocsi rud, rudszárnyal, 2 vasas tengelyekkel edgyütt. 2. első szekér kerék, 2 oldal, szekér rud első, és hátulsó tengelyekkel edgyütt és ágas, a' Szekér tengelyek foglaló, és marok vas nélkül, valamint Loczai sincsenek, 1 vono Gerébje, egy hosszú nyelű favilla l jó Kender tiló, 1 sütő és 1 mosó Teknő, 1 veder 3 dézsa fa abroncsra 1. Kasza nyelestől, 1 sütő és 1 szóró Lapát; 2. rövid nyelű fa villa, 1 Kása, 1 sűrű Szita. "

u Az inventáriumok csupán a berendezési tárgyakat sorolják fel. tehát a lakóház beépítettségéről nem szólnak. Azaz, nem említik a szobai kemencét, a konyha szabadkéményét és középpadkáját. A rézüst megléte arra enged következtetni, hogy katlan is volt a konyhában, amely oldalsó sárpadkán helyezkedett el. Más Duna-Tisza közi helységekhez hasonlóan 15 a források nem említik a konyha kettéosztottságát, konyha és pitvar tagolódását. A kurrens jegyzőkönyvek adataival ellentétben nem feltételezhető, hogy a konyhából történt volna a padlásra való feljárás,

16 e vidéken rendszerint a vértelken lévő padlásajtón keresztül, vagy a tetőzetből kiálló feljárón lehetett a padlásra feljutni.

17 A hatósági szorgalmazásnak köszönhetően tehát tűzbiztosabb anyagból építkeztek. Mint a körrendelet is igazolja, ez a költségesebb építési mód a vagyonosabb gazdák számára volt kötelező érvényű. A rendelkezéseket betartva, maga a község igyekezett a legkorszerűbb módon építkezni, s ennek érdekében kőműves és ács szakemberekkel végeztették el a munkát, akik tervrajzot, költségvetést, munkaleírást is készítettek. A lacházi magisztrátus rendszerint a ráckevei mesterekkel dolgoztatott, őket bízta meg középületek tervezésével és kivitelezésével. A korszerű építkezés legfontosabb objektuma a templom, amely impozáns tömegével uralja a településközpontot, meghatározza a település arculatát. A tégla, kő, s erős gerendák felhasználása nélkül nem épülhetett volna fel a magas építmény. A lacháziak 1742-ben építették fel templomukat ( 1. kép), amit 30 esztendő múlva átépítet-