Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
REGINA AHAMER: A Salzburgi Szabadtéri Múzeum
19. kép. A műhelyépület 20. kép. A raktárépület elkészülése előtt természet iránti érzék újjáéledése új intézményeket hívott életre, úgy a múzeumok intézményének láthatólag az elveszett hagyományokat kell ápolnia és a jövő nemzedékei számára az elmúlt idők tárgyi bizonyítékainak formájában megőriznie. Hermann LÜBBE ezt a kortünetet a „tradíciók érvény vesztésének" nevezi. 31 A tradíciók tulajdonképpen nem mások, mint kulturális evidenciák, amelyek a tájékozódást biztosítják és a cselekvéseket vezérlik az élet folyamán. Munkatársak, marketing, látogatók A Salzburgi Szabadtéri Múzeumnak jelenleg 27 munkatársa van. Az állások a következőképpen oszlanak meg: 1 múzeumigazgató (néprajzos) 1 néprajzos (és múzeumpedagógus) (1989 óta) 1 építésztechnikus 1 gondnok 1 titkárnő 1 gépíró 1 pénztáros 1 asztalos (a depó vezetője) 2 ács 3 asztalos 3 kőműves 1 műszerész 3 kisegítő munkás (közülük egy elsősorban a mezőgazdasági munkát végzi a múzeumban) (egy állás 1992 óta) 5 teremőr (1990/91 óta) 1 kertész (1990 óta) 1 takarítónő A raktárban, fotóarchívumban, könyvtárban szükséges leltározási munkákra, továbbá kiállítások rendezésére és a házmonográfiák elkészítésére jelenleg határidős szerződéseket kötünk (18-20. kép). A propagandamunkát az igazgató és a gondnok végzik. Mint már említettük, a múzeum nagy közismertségnek örvend. Ez a munka több vonalon folyik: egyrészt plakátokkal és rádión keresztül hívjuk fel a figyelmet az aktuális rendezvényekre. Utazási társaságoknak és busz-vállalkozóknak küldött ajánlatok révén csoportos utazásokat szervezünk a múzeumba, ugyanígy egyesületeket, továbbképző intézményeket is meghívunk múzeumlátogatásra. A napi sajtóval, rádióval és televízióval való együttműködés örvendetesen jó, így ezek mindig nagy jóindulattal adnak hírt a múzeumról. 1994-ben már rádiós felhívással is invitáljuk az embereket a múzeumba. A Szabadtéri Múzeum 1994-ben már 11. alkalommal nyitotta meg kapuit az új múzeumi szezonra. Az eltelt években állandóan emelkedett látogatóinak száma. 1993ban először haladta meg a 100 000-et a valamivel több, mint 7 hónapos szezon alatt. (21. kép) Egy földrajzi diplomaterv keretében kikérdeztük a látogatókat arról, mi ösztönzi őket a múzeum felkeresésére. A megkérdezettek 75%-a a falusi kultúra, 48%-a a természet iránti érdeklődését, 37%-a a kikapcsolódást, szabadidőt, 18%-a a továbbképzést, művelődést nevezte meg látogatása elsőrendű okául. A Szabadtéri Múzeum az elkövetkező években is arra fog törekedni, hogy lehetőségei szerint kiegyensúlyozott arányt biztosítson a közönség számára nyújtott tudományos, nevelő-képző célú és szórakoztató programajánlatai között, s hogy a megkezdett sikeres úton továbbhaladjon.
