Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein

JEGYZETEK 1. A képek bal alsó sarkában beleütött szignó: „Erdélyi 1910 Budapest", jobb alsó sarkában fekete vagy- fehér kézírással „Erdélyi 1910" van írva. A képek mérete 21x55; matt, barna paszpartuval. 2. 53.382.1-7.. 53.383.1-3., 53.384.1-5., 53.386.1., 53.387.1., 53.387/5-6. leltári számok alatt. 3. Az első kiállítások 1897, 1899, 1907, 1913-ban készültek. Lásd Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum tájékoztatója... 1899., 1902. és Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője... Budapest 1907.. 1912., 1913. PINTÉR János 1986. 36-68.; S. SZABÓ Ferenc 1956. 4. 1907. évi bejegyzés az 1903-1908. évi szakleltárkönyvben: „gazdasági munkások és cselédlakások tervrajzai" 58. lap. Ugyanitt egy cselédház makettje 12 szobával, leemelhető tetővel és gazdasági épületek a váradi püspökség birtokáról. Az épületterveket később Jánosházi nevével jelölték. 5. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1896-97. évi szakleltára szerint: Hunyad vm-i kisgazda lakó- és gazdasági épületek; Temesi kisgazda tengeri kotárkája; Szolnok-Doboka vármegyei parasztház és kas; Hunyad vm-i lakóház, szilvaszárító, pajta, istálló, kerekes kút, szénaboglyák, sövénykerítés: balatonfelvidéki halászkunyhó és gulyaállás; Temes vm-i német, szerb, román kisgazdák udvara; Abaúj-Torna vm-i paraszti épületek modelljei és képek; Cselédházak Komárom megyéből: a Gödöllői Koronauradalomból; különböző uradalmak majorjai; szeszgyára; fűrészmalom stb. 6. Az állami, illetve a koronauradalmakat és a magánbirtokokat bemutató termekben is voltak főként majorokról, cselédházakról, kevésbé falusi épületekről (például tejszövetkezeti házak, középületek stb.) képek, makettek. 7. A fogyóeszközöket akkor is bevezették, ha házilag készültek, mert értéket képviseltek az ajándéknál is feltüntették az értéket. 8. Az 1909-20. évi szakleltárban nem szerepel részletesen. 9. A ..tárgyak kiadása és bevétele" feliratú napló már 1897ben selejtezésekről, ajándékozásokról és visszaadásokról tanúskodik: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára (továbbiakban: MMgMA) IX. (Múzeumdokumentáció) 868/14/1897-99. 10. Orosházáról és Mindszentről sajnos egy kép sem maradt. 11. MMgMA VII. (fotóarchívum) 11 939. 12. Magyar Fotográfia 1981. 13. Fénykép varázsa (1839-89). Budapest 1989. Bauernhof in Sárköz. In: Budapester Rundschau 1982. jan. 4. (Ungarische Fotografie 1840-1931). 14. KINCSES Károly 1984.; BARÓTI Judit 1984. 85.; ALBERTINI Béla 1984. 40., 60., 146.; 170. 15. RIPKA Ferenc 1896. A pápai kastélyról albuma van a Pápai Helytörténeti Gyűjteményben (Napló, Veszprém 1979. II. 28.). A rákói birtok fotóalbuma 1903-ban jelent meg. 16. Például KGL Ungarische. Staatsbahne. Transdanubien. Kroatien und die Ungarische Seeküste Bp. 1914. 47. Maga is írt cikket a fotózás és idegenforgalom összefüggéséről. ERDÉLYI Mór 1927. 5-6. 17. Legújabbkori Történeti Múzeum Fotótárának Adattára. Fényképészek személyi adatai. Legrészletesebb az a visszaemlékezés, amely Erdélyi Mór fiától, 1980-as Párizsban tett interjújából való. Ezt BARÓTI Judit jóvoltából szerezték meg. Lásd még KANKOVSZKY Ervin 1943. 20-21. 18. SZAKÁCS Margit 1974. 5-72.: SZAKÁCS Margit 1984. 5-94. 19. Klősz Györgyről lásd: SZAKÁCS Margit 1981-82. 11-158. 20. MMgMA VII. 96. Dohánybeváltás; VII. 99-100. répa fejelése és egyelése, gyermekmunka; 889-91. kézi aratás; 22-23. szénafordítás (1. kép). 21. MMGMA VII. 10 491., 8027. 22. MMgMA VII. 1582-1604. 23. MMgMA VII. 105-117. 24. MMgMA VII. 10 488. Ezt a Nemzeti Múzeum küldte meg illetékességből. 25. MMgMA VII. 1520-43.. 1754-92., 1800-1865. Pozsonyi kiállítás. 26. MMgMA VII. 1306-15.. 1490-92. 27. Lásd a 16. jegyzetet! 28. MMgMA 1356. 29. Mezőgazdasági Múzeum anyagában kb. 40, a Legújabbkori Történeti Múzeumban 8, a Néprajzi Múzeumban. Másutt nem néztem. 30. A Magyar Ipar Almanachja téves adatokat közölt születési (1877) és halálozási (1929) évszámát illetően - ezek helyett 1866-1934. 31. BARÓTI Judit 1984. 84. De budapesti vonatkozású képei vannak még a Közlekedési Múzeumban. Postamúzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is. 32. EF 90Ô4-9. 33. Legújabbkori Történeti Múzeum: neg.: 68 123 (17x23 cm); neg.: 23 844 (17x23 cm); neg.: 68 039; neg.: - lt. sz. 164) 1959 (20x28 cm): neg.:-lt. sz. 169/1959 (20x28 cm); neg.: 68 119 (17x23 cm); neg.: 60 450 (17x22 cm), lt. sz. 167/1959; neg.: 34 197 (13x18 cm) például. 34. EF 9159 Cselédszoba Hódmezővásárhely 1907.; EF 8163-70 Vásárhelyi parasztbútorok 1907.; EF 9002 Szobabelső Hódmezővásárhelyen 1907. 35. EF 8789 Szobabelső Nádudvaron 1907; 9887 Szobasarok magasra vetett ággyal; EF 8790 Szobabelső ággyal, falitékával. 1907; EF 9356 Magyar konyha, Püspökladány 1908. 36. EF 51 804 Szobarészlet gulyásházban 1914. 37. EF 71 13 Csabai szoba 1905. 38. EF 19 862-3. Szobasarok, Hajdúszoboszló 1910. 39. KUNT Ernő 1984. 119-125. 40. MMgMA VII. 11 961. Neg. 205 653 és VII. 11 934 Neg. 204 660 Csorváson. 41. MMgMA VII. 11 954. Neg. 205 194 Makón. 42. MMgMA VII. 11 964 Békéscsaba. 43. MMgMA VII. 11 942 Püspökladány és 11 944., 11 948 Zenta. 44. MMgMA VII. 11 948 Zenta, 11 949 Zenta. 45. MMgMA VII. 11 937. Neg. 204 652 Csorváson. 46. Hódmezővásárhelyen MMgMA VII. 11 952. 48. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 98. tört tornácnak nevezi a ház hosszanti oldalán lévő, de nem végig, csak két helyisége előtt lévő tornácot. MMgMA VII. 11 941, neg. VII. A. 205 189 és VII. 11 942. 49. Ez is tört tornác mellvéddel, szögletes téglaoszlopokkal. MMgMA VII. 11 956. Neg. VII. A. 205 198.