Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

BÍRÓ FRIDERIKA-KÁLDY MÁRlA: "Serkenj fel és állíts alsó iskolákat..." Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből I.

7. kép. Felsőőri boronafalú lakóház. KÁLMÁN Béla felvétele, 1937 fakápolna zsúppal van befedve, alsó feléhez deszkaépítmény van csatolva, nyilván maradékokból készítették. Szószéke fából készült, hasonlóan fából készített asztal van benne. Fából durván faragott székek és farmiakból egybeillesztett kórusa van. "

105 A 17. század elején a felsőőri református gyülekezetnek is volt már iskolája, amit 1673-ban gróf Batthyány Kristóf főkapitány német katonái a parókiával együtt elfoglaltak. A „faragott gerendákból készült ...régisége miatt szúette és rogyadozó" parókia megmaradt, az iskola elpusztult.

106 1687-ben a katolikus vizitátor már csak azt a helyet láthatta, amelyen egykor az iskolaház állt. 1751-ben Szentgotthárd mellett „A Kethelyi tanító háza fából van"

[í)1 - írták. A falu a Vend-vidéki dombok lankái és a Rába árterülete között fekszik. Építkezésére még a 19. század második felében is a faépítkezés volt a jellemző. Két régi fénykép alapján fogalmat kaphatunk a falu korabeli épületeiről és talán általuk a 18. század derekán állt iskolaházról is. Az egyik figyelmet érdemlő fényképet 1910-ben Kranyec György szentgotthárdi fényképész készítette Háklár Jenő szülőházáról.

108 Háklár Jenő feljegyezte a ház történetét: „Nagyanyám és édesapám szerint a ház legalább 260 éves. Körülbelül 1650-ben épült. Teljesen fából készült, boronakötéssel. Kívül-belül agyaggal volt bekenve és fehérre meszelve. A konyha szabadtűzhelyes, kémény nélkül. A füst a konyhaajtó felett lévő nyíláson át távozott. A tető zsúppal volt fedve. 1924ben bontották le. " A másik kép 1934-ben készült egy csonkakontyos fonott oromzatú, füstöskonyhás boronaházről. Feltételezésünk szerint mindkét ház a 18. század második felében épülhetett. A 18. század végéig nem sokat hallunk az őrségi és a környező protestáns falvak iskolaházairól, jóllehet működött a kercai. az őriszentpéteri, a nagyrákosi katolikus iskola. A türelmi rendelet kihirdetése után azonban egymás után épültek a protestáns gyülekezetek parókiái, iskolái. Kercán 1783-ban kapott engedélyt a gyülekezet arra, hogy templomot, parókiát és új iskolát építsen, lelkészt és tanítót hívjon. Az első református iskolát 1700 körül 8. kép. Boronafalú lakóház utcai homlokzata. Horvátnádalja. GAZDA Anikó felmérése alapján építették fel, de 1732-től már katolikus iskolaként működött. A falu új lelkésze Bárkás Mihály téglából lelkészlakot, fagerendákból tanítólakással egybekötött iskolát építtetett. Mindkettő zsúpfedeles volt.

109 Nagyrákos 17. század végi iskolájáról nem tudunk sokat. Feltehetően ez is katolikus iskola lett. Elképzelhető, hogy az 1860-as években a nagyrákosi katolikus gyerekek még ebben a faboronából készült iskolában tanultak. A református gyülekezet az 1780-as évek végén épített új iskolát, ami szintén fából épült. „T. Filep János Úr idejében hozzá fogtak az Oskola Ház építéséhez és azt is felépítették Szabó Moses Osk:Mester idejében, 178 esz - amint ezt is a' Mester Gerendán lévő Inscriptio bizonyítja. Mind a két ház épülvén a' Nemesek fundusán. 1812.dik Esztendeiben Január 15én az Oskola Mesternek Házába a' Kementze mellett északa a ' falba bele kapott a ' Tűz, de a Rector Horváth János észre vévén a' ropogóst, mindjárt embereket hivatott, és mindek előtte a' tűz kiadta volna magát, tisztességesen eloltották úgy hogy semmi kárt egyebet nem tehetett, hanem hogy a Falat egy darab helyen ki kellett vágni."

110 Az 1830-as évek második felében szétbontották az épületet, faanyagát eladták. Magyarszecsődön 1783-ban mind a parókiát, mind a református iskolát faboronákból építették föl."

1 Körmend evangélikus gyülekezete 1784-ben tudott iskolát és tanítólakást építeni. Az iskola fából, a hozzáépített tanítólakás már téglából készült. Mindkettő zsúppal volt födve.

112 Kicsit eltávolodva Vas megye délnyugati tájaitól szórványadatainkra támaszkodva - a fából épült iskolaházak újabb csoportjára figyelhetünk föl. A 18. század végi egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint a Szombathely környéki falvak iskolái mind fából épültek. Ezeket a tanítóházakat régi, romos, elhagyatott épületeknek tünteti fel a vizitátor, így elképzelhető, sőt nyilvánvaló, hogy a látogatás előtt jóval korábban épültek. Annál is inkább gondoljuk így, mivel ezeknek a területeknek lakói a korábbi századokban is katolikusok voltak, templomaik, plébániáik, iskoláik nem estek áldozatul egyházi üldözésnek.