Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

PÁLL lSTVÁN-SISA BÉLA: A tivadari harangtorony rekonstrukciója

VI I. METSZET. 7. kép. A torony hosszmetszete nács elfogad.^ Az 1797-ben készült és megrongálódott mennyezetkazetták deszkáit a karzat alsó részére és a lépcső korlátjára szegezték; kék festékkel átkenve, de alatta az ábrák jól kivehetően egészen az 1993-as felújításig megmaradtak, ekkor azonban újra, de immár vastagon átfestették azokat. A következő bejegyzés 1887-ből származik: ez a templom és a torony újrafestéséről intézkedik. Február 4-én a lelkész tudatja, hogy „érintkezésbe tette magát a beregújjálusi lelkész urammal, hogy mennyiért lehetne ottan az egyház számára mintegy 30.000 zsindelt (vásárolni) s most feleletet kapott, mely szerint ezrit 5 Ft-ért készítenek helyben átvéve. Arra kéri tehát a presbitériumot, hogy Be regújfaluban készített jó tölgyfa zsindelyt, vagy pedig Itat .táncolt oçyag for

p réttgesendőnpölt •idfel — földfeltöltés, vin. METSZET TIVADAR REF HARANGTORONY I i I i I 8. kép. A torony hosszmetszete fenyő zsindellyel fogja befedetni a templom torony tetőzetét... számot vetve, hogy a jó tölgyfa zsindely tovább tart mint a fenyőfa, másrészt a fenyő zsindelyt sem lehetne 6 Ft 50 krnál alább beszerezni, elhatározza a tölgyfa zsindely beszerzését. "

If

' A gondnoki számadáskönyvek hiánya miatt az utolsó, valószínűleg az itt tárgyalt fatoronyra vonatkozó bejegyzéssel 1936-ban találkozunk: április l-jén 8 pengőt fizettek „4 szál vas toronyba harangállvány összekapcsolásához", április 4-én pedig „Kovácsmester munkadíja toronyban harangállvány megerősítéséért" 12 pengőbe került.

17 Ekkorra már eléggé elhasználódhatott a fatorony, ezért a szerkezeti elemek megerősítésére kellett pénzt fordítani. DOMANOVSZKY György 1936-ban kiadott könyvében a harangtorony fotója is szerepel s ő még fennállónak