Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

PÁLL lSTVÁN-SISA BÉLA: A tivadari harangtorony rekonstrukciója

4. kép. Alapozás és a talpgerendarács terve fénymásolt példányban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Archívumában is megtalálható vázlatos felmérése alapján végzett előzetes kutatást.

4 A torony története Tivadar neve a pápai tizedjegyzékben tűnik fel először a 14. században, papja tizedet nem fizetett. 1343-ban egy idevaló nemes nevében szerepel.

5 Az egyházközség Gulács filiája volt, 1638 körül lett anyaegyházzá. 1640-ben a község földesura, Albisi Zólyomi Miklós erdélyi fejedelmi tanácsos templomnak és parókiának való telket és földet adományozott az egyháznak.

6 Alig öt év múlva már a templomról olvashatunk: ,, 1665-ben készült el a régi templom Catedrája Fejércse nevű pap idejében" majd „1671-ben készült el a torony Buzinkai István idejében. "

7 E harangtorony közel száz évig szolgálta a híveket. Szintén 1846-os visszaemlékezés szerint: „1754-ben kezdéídik az Anyakönyv, Bakos János papságában... ugyanezen pap alatt készült a második torony". A torony négy évig épült.

8 Felirata az építő nevét is közölte: „Papp Mosses Altai Épült Ez az. Torony 1757. "

9 Még a 18. században elemi csapás sújtotta a helyi egyházat. A feljegyzés erről így tudósít: „1794 táján a papi ház s a templom helyére nyomulván a Tisza vize, kéntelen volt a pap onnan elköltözni s ez időtől fogva árendás házban lakott a mostani templom szomszédságában szinte 1809-ig. A tanító ház még egy darabig a parochia maradványán állt, valamint a torony is, de amely a Tiszától kijebb hozatott. A víz miatt rögtön új templom építését határozta el az egyházközség: „1794-ben... az új templom építését szakmányba vállalta fel a mester ember". Az ekkor itt lelkészkedő Átányi István nevéhez fűződik az új templom építése, a felszentelésre 1797. november 5-én került sor.

11 Az 1809-es egyházkerületi összeírásban a 18. század végi állapot tükröződik: ,,A' Parochiát mind a' Prédikátor mind a ' Mester részére valót a ' Tisza elhordotta, és tsak egy kis darab vagyon meg az egyikbe, melyen vagyon egy romlásra indult ház, egy pintze, egy hízó óll, és egy sütő, de ezen még megmaradóit darab részetske-is már egészen vesző félben vagyon, úgy hogy a' Prédikátor e' miatt már három esztendőktől fogva taksás házban kénteleníttetik lakni... Most épülőkéftemplom, napnyugati végén van egy fatorony... "

n A víz további rongálása miatt, amikor az a parókiális telek teljes megsemmisítése után már a torony helyét is fenyegette, 1824-ben „a torony a mostani templom mellé