Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

SABJÁN TIBOR: Takaréktűzhelyek bontási tapasztalatai

10. kép. Csempével kirakott takaréktűzhely maradványa a szobában (Rábcakapi), ÉGETŐ Melinda (elvétele együtt építették, a sok meszelésből arra következtethetünk, hogy ez valamikor a századfordulón, esetleg a múlt század második felében történhetett. Összefoglalás A fentiek során bemutatott öt takaréktűzhely - ha ide számítjuk a sorozat egy korábbi részében ismertetett undi példányt, akkor hat - különböző földrajzi területekről származik, és többé-kevésbé különböző fejlettségi fokot képvisel.

27 A kisebb táji különbségek és jellegzetességek ellenére az anyagból kiszűrhetők olyan építési és szerkezeti általánosságok, melyek a takaréktűzhelyek viszonylag egységes építési módszereit illusztrálják. A tapasztalatok összegzése előtt nem árt egy pillantást vetnünk a takaréktűzhelyek szerkezeti és formai kérdéseire. Ezek szerint megkülönböztethetünk asztaltűzhelyeket és melles tűzhelyeket.

7

* Az asztaltűzhelyek sütője a főzőlap alatt helyezkedik el, míg a melles tűzhelyek esetében a sütő a főzőlap fölé emelkedik. Magyarországon asztaltűzhelyeket csak hordozható változatban készítettek, falazott takaréktűzhelyeink a melles típust képviselik. Ez alól a kivételt csak az olyan egyszerű változatok képezik, melyeknek nincs sütőjük. Kezdetleges szerkezetük nem tekinthetőrégiesnek vagy a fejlődés egy korai állomásának. A takaréktűzhelyek szerkezeti felépítéséből adódik, hogy építésüknél csak falazási technikák alkalmazhatók. . kép. A konyha sarkába épített takaréktűzhely (Rábcakapi), ÉGETÓ Melinda felvétele