Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében

sz 24. kép. Az oromzatok képleteiben használt jelek magyarázata lejtőből álló - oromzatok mindegyike a századforduló után épült, tehát nemcsak térben, hanem időben is elszigetelten jelentek meg. Szinte valamennyi ilyen típusú oromzat vakolatlan volt, melynek díszítményeit maguk a különböző módon rakott téglák alkották. Általában elmondható róluk, ho,"y az eklektika hatását tükrözik,

62 s a barokk elemek közül mindössze a félköríves oromcsúcs fedezhető fel rajtuk. A másik két fő típuscsoportba tartozó (2kv, kv+kx) datált házak többsége ugyan múlt századi építésű, - azonban különösen a 2kv típusúak között igen sok az olyan ház is, amelynek nem ismerjük az építési idejét, ezért ebben az esetben óvakodnunk kell bármiféle általánosítástól. Az oromzatok arányait kifejező törtszámokat összehasonlítva (Id. 1.táblázat, illetve 24. kép) azt tapasztaltuk, hogy a 2kv illetve kv+kx típusoknál szinte kizárólagos az 1/3-os viszonyszám, míg a harmadik típuscsoportot és valamennyi egyedi példát ettől eltérő arányszám jellemez.

63 Az oromzatok díszítményeit vizsgálva újabb statisztikát készítettünk, amely a padlásszellőzők különböző formái és száma, a feliratok, egyéb vakolatdíszek, illetve az oromfülkék megléte és az építés ideje közötti összefüggések kiderítésére szolgál (ld. 2. táblázat). Ebből világosan körvonalazódtak a következők: Az oromzatok nagy részén az építési időtől függetlenül két padlásszellőzőt találtunk. A szellőzőnyílások alakja a múlt századi építésű oromzatokon nagy változatosságot mutat, míg az e századiakon főként az egyszerű, álló téglalap alak, illetve ennek felül ívelt változata figyelhető meg (ld. 3. táblázat). Érdekes, hogy a szív alakú szellőzőnyílás a 61 házoromzat egyikén sem fordult elő.

64 A második táblázatból az is jól látszik, hogy a datálható házak közül a múlt századiakra inkább jellemző a feliratozás és az oromfülkék díszítményként való alkalmazása, valamint az egyéb vakolatdíszek - köztük a barokk egyik legkarakterisztikusabb eleme a voluta - előfordulása, mint az e századi építésűékre. Ez utóbbiakról már szinte teljesen hiányoznak a vakolatdíszek és a feliratok, s jobbára csak a leegyszerűsödött fő formák maradtak meg. Sok kutató ezért az e században épült 2. táblázat. A főbb oromzattípusok és előfordulásuk gyakorisága Padlásszellőzők Feliratmező Egyéb vakolatdísz Oromfülke száma formája Feliratmező Egyéb vakolatdísz Oromfülke 1 2 3 ü egyéb Feliratmező Egyéb vakolatdísz Oromfülke Múlt századi építésű 1 16 3 2 12 12 11 5 E századi építésű 14 1 8 6 2 4 1 1 Datálatlan 2 15 3 7 9 4 6 1 1 Összesen 3 45 4 18 17 18 22 13 7