Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

BAKÓ FERENC: Tállya mezőváros uradalmi pincéi

JEGYZETEK 1. BAKÓ Ferenc 1991. 2. BARNA János 1931. 93. 3. BÁRCZI Géza 1937.; BALASSA Iván 1991. 29. 4. BÁLINT Sándor 1977. 306-307.; AMBRÓZY Ágoston 1933. 24. 5. SZÉKELY György 1972. 50., 65.; KISS Lajos 1978. 360. 6. AMBRÓZY Ágoston 1933. 16. 7. SZÉKELY György 1972. 50. 8. BOROVSZKY Samu én. 116. 9. FÉNYES Elek 1851. IV. 170.; BARNA János 1931. 94.; KALMÁR János év. 95.; GENTHON István 1961. II. 289. ; KISS Gábor 1984.152-153. ; ENGEL Pál 1977.160. 10. BOROVSZKY Samu én. 116-117. 11. BALASSA Iván 1991. 289. 12. BARNA János 1931. 99. 13. SOÓS Imre 1985. 516. 14. BARNA János (1931. 95-96.) megemlíti még Csigérdy János, T. Szabó Bálint, Mágocsy Gáspár (és András, Ferenc), Eszterházy Miklós nádor, Lónyai Menyhért nevét. Egy 1622-es végrendeletben feltűnik Bekényi Alaghy Menyhért, Kecskeméti Gergely, Kalmár János és György (kassai polgárok) és Finta András neve. Heves megyei Levéltár (továbbiakban: HML) XII-l-65/No 229. 15. Az urbáriumban szereplő utcanevek: Derék utca, Derék u. másik sorja, Sikátor, Piacz, Kis ajtóra járó Sikátor, Rednek utca, Czigány utca, Csonka szer utca, Csókoló utca, Felső alias Rosa utca (ez 1693-ban hiányzik), Szekér út, Gyertyános utca, Farkas ucza, Farkas ucza második sorja. 1689. év U et C 1689. t. kötet, fasc. 6UÍ2. 16. A kúriák tulajdonosait két alkalommal sorolják fel. Az 1676. évi összeírás teljesebb, több nevet tartalmaz, ezek: L. Gyulaffi, Patai, Garai, M. Madarász, M. Veres, P. Balka, J. Czifra, S. Budai, M. Herczeg, Csáki, S. Kemény (utóbbi három egy kúriában), Keczer, S. Fai, Debreczeni (U et C 167-168. fasc. 58/9.). A második összeírás csak a Balkai és Debreczeni nevet ismétli, de új nevek benne: gróf Valdstein, Semsei, Homonnai és „Urak ő nagyságok" kúriája, azaz a Rákóczi kastély. Testamentumban szerepel a Girincsi és a Holló név (HML. XII-1-13. No. 74.). 17. BALASSA Iván 1991. 41^12. 18. HML. XILl-65/No 128.; Czifkai Ádám és Fuker Mátyás neve 1712-ben, a Palota és Remete nevű szőlők elzálogosításával kapcsolatban (HML. XII-1-61. No. 594.); Kozma Lőrinc örökül hagyja 1729-ben házát, pincéjét, „sutu"-ját, Köves nevű szőlőjét (HML. XII-1-61. No. 786.). 19. HML. N. 25. D. 1. F. 2. Fr. 1. 20. BARNA János 1931. 98.; BALASSA Iván 1991. 584. 21. AMBRÓZY Ágoston 1933. 9., 10.; KOMORÓCZY György 1944. 14-17. 22. GYÖRFFY György 1977. 270. 23. KOVÁCS Béla 1987. 31.; DONGÓ Gy. Géza 1912. 13., bár ez a Tállya valószínűleg nem a zempléni, hanem a Heves megyei Nagytálya lehet. 24. MAKKAI László 1954. 382. A három pince neve: Abrakos-pince, Háromszeres-pince, és a Sütőház alatti pince. A 197 „hordó" mellett még 18 „átalag" is szerepel. 25. MAKKAI László 1957. 23-24.; N. KISS István 1960. 1055-1056. 26. MAKKAI László 1957. 24. 27. Lásd a Magyar Történeti Etymológiai Szótár megfelelő címszavát és BALASSA Iván 1991. 538. 28. VINCZE István 1984. 6. 29. IKVAI Nándor 1966. 353. 30. Magyar Néprajzi Lexikon 2. k. 1979. 577. 31. BOROVSZKY Samu én; BARNA János 1931. 32. FRISNYÁK Sándor 1989. 45. passim. 33. KECSKÉS Péter 1989. 231-267. 34. BALASSA Iván 1991. passim. 35. A helyszíni kutatást az Országos Műemléki Felügyelőség mellett Tállya község önkormányzatának anyagi támogatása tette lehetővé, amit ezúton is köszönök. 36. BUKOVSZKY Mihály ny. tanácsi vezető közlése. 37. FRISNYÁK Sándor 1989. 56-57. 38. IKVAI Nándor 1966. 346. 39. MAKKAI László 1954. 380., 385.; U et C 5. füzet 167. A két munka tulajdonképp ugyanazt a forrást közli, csak az egyik szórói-szóra ugyan, de kivonatolva, a másik pedig mai nyelvre átírva, s ezért vannak a különbségek. Az U et C-ben közölt Tooth Országh pincenév eredete, magyarázata ismeretlen. 40. MAKKAI László 1954. 96. 4L U et C III. 334-335. 42. U et C V. 167-168. 43. U et C V. 1683. V. 168. 44. KALMÁR János én. 169. A mádi falutörvények és szokások nagyban megegyeznek a tállyaiakkal. 45. A belső drabant-házban van egyébként a kaloda, a "rab tartó menyeczke" is. MAKKAI László 1954. 92. 46. KALMÁR János én. 21., 25-26. A 10. kép ábrázolja a Nagypince borházát, a háttérben talán a jelenleg Cicvárnak nevezett dézsmaházzal, amiből esetleg az következik, hogy ez is Rákóczi birtok lehetett. 47. MÁRKI Sándor 1907-1909. II. 252.; BALASSA Iván 1991. 83-87. 48. MAKKAI László 1954. 20. 49. BOROVSZKY Samu én. 118. Arról, hogy a borházban a katolikusok szentmisét tartottak volna, azt a hagyományt rögzíthettem, hogy azokban az években, amikor a középkori templomot a reformátusok használták, ez lehetséges. De inkább annak az emléke maradt meg, hogy a kastély nagytermében miséztek. (Özv. Szirmay Sándorné szíves közlése, amit ezúton is köszönök.) A templom 1647-től 1671-ig, majd másodszor 1705-től 1711-ig volt a reformátusok kezén. (SOÓS Imre 1985. 516.). 50. Műemlékjegyzék 1960. 153. 51. KECSKÉS Péter 1989. 244., 252. 52. SOÓS Imre 1975. 516.