Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

BALASSA M. IVÁN: A mándi református templom története

Balassa M. Iván A MÁNDI REFORMÁTUS TEMPLOM TÖRTÉNETE A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Felső-Tisza­vidék tájegység központi épületegyüttese a Mándról származó templom és a Nemesborzováról áttelepített harangláb. Közülük a harangláb építési idejének ponto­sítása látszott a nehezebbnek, ma már azonban BÁLINT János tanulmánya nyomán minden későbbi datálással (például 1794) szemben nagyon valószínű, hogy az ács­remeket 1667-ben emelték. 1 A mándi református temp­lom ehhez képest hosszú időn át problémamentesnek tűnt, hiszen a mennyezet középmezője, a koporsó lát­szólag pontos adatokkal szolgál: Ezen Isten Háza épit teteit a régi Templom nak hellyére a N. Mán di Reformata Sz. Ekkle sia tulajdon költségével kezdődött építése a Fel séges K. Consilium enge delméből 1787 dik Észtbe végződött 1790 ben. ISTEN ditsősségére Die 20 Spbe A felirat négy sarkában is látható egy-egy szám, össze­olvasva 1790. Kevesebb figyelemre méltatták eddig ­pedig úgy tűnik, ez is fontos -, hogy a szószékkorona, a hangvető alján is van egy évszám: 779/. Az évszámok összhangja a II. József-féle Türelmi Rendelettel, sőt az, hogy a szöveg, ha közvetve is, de hivatkozik erre, valamint a berendezés jellege kerek, összefüggő képet alkotott. így, bár már korábban is fel­figyeltek bizonyos ellentmondásokra, megoldásukat az évszám nyújtotta keretek között kísérelték meg. vagy ami gyakoribb, figyelembe sem vették őket. A templom viszonylag bőséges irodalma KISS Kál­mán 1878-ban megjelent munkájával 2 vette kezdetét, és a publikációk sora napjainkig tart. Különösen fontos ezek közül GILYÉN Nándor több tanulmánya, 3 melyek egyben felmentenek az alól, hogy a templom szerkezetét részletesen leírjam. De már bevezetőül érdemes utalni az általa is vallott, nagy előzményekre visszatekintő vé­lekedésre, hogy a mándi templom a gótika szívós és sajátos továbbélésének példája. 4 Mint már utaltam rá, többen felfigyeltek arra, hogy a berendezés egyes elemei nincsenek - elsősorban szerke­zeti - összhangban az épület egészével. Eddig a karzatok kérdése kapott nagyobb hangsúlyt, 5 kevesebbet foglal­1. kép. A templom szószékkoronájának felirata, DEIM Péter felvétele koztak az ablakokkal, a bejárati ajtókkal és általában a falszerkezettel. A karzatok utólagos elhelyezése eléggé nyilvánvaló: - a karzatot tartó vízszintes gerendák miatt megbontot­ták az épületszerkezetet és a gerendákat csak ráültették (méghozzá nem is túl szakszerűen) a szerkezeti csomó­pontokra, 6 - a nyugati karzat miatt eltüntették a déli homlokzat utolsó, nyugati ablakát, sőt lefűrészelték a nyugati bejá­rati ajtó felső részét, - a keleti karzat miatt a keleti ablakot eredeti helyén lekicsinyítve „áthelyezték". Az ablakok közül különösen a déli homlokzaton, az ajtótól keletre lévő érdemel figyelmet. GILYÉN Nán­dor szerint ez a nyugati karzat miatt megszüntetett ablak „áthelyezése". 7 Természetesen ez legfeljebb elméletileg történhetett meg, mert a megszüntetett ablaknak bent-

Next

/
Thumbnails
Contents