Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

ZENTAI TÜNDE: A drávaszögi és Eszék környéki magyar parasztházak a 18-19. században

7. kép. Esztergált, faragott tornác Harasztiban (Hrastin) 1988-ban. ZENTAI Tünde felvétele I. világháború után terjed el. Általában állószéket alkalmaznak, előfordul azonban fekvőszék is (pl. Siklósnagyfaluban). A meghatározó tetőforma az oromfalas nyeregtető. Szlavóniában a faépítkezés túlélése miatt természetesen van emléke a csapott tetővégnek is. Ugyanitt Szlavóniában rendkívül figyelemreméltó a gerendarácsos oromfal és a különlegesen magas, mintegy 60 fokos hajlásszögű tető, amelynek párhuzamait Kelet-Baranyában és Tolnában találjuk meg a német fachwerk oromfalú házak között. Ezt a megoldást egyelőre csak GARAY Ákos 1910-ben készült fényképeiről ismerjük Kórógyról és Szentlászlóról. A hagyományos tetőfedő anyag e tájakon a nád, de a 18. századból van emléke a gyékénynek is. Baranya az 1890-es épületstatisztika szerint élen jár a cserépfedés terén, s ez a Drávaszögre is vonatkozik. Az épületek 50%-a cserepes, szemben a 16%-os országos átlaggal. HAAS Mihály a Boly környéki németek házairól már 1845-ben azt írja, hogy mind cserepesek. A 18-19. századi lakóépületek mestergerendásak és 9. kép. Talpas-vázas hálókamrasor Harasztiban (Hrastin) 1988-ban. ZENTAI Tünde felvétele 8. kép. Fa árkádíves kamrasor (olcsók) Kórógyon (Korodj) 1965-ben. FÜZES Endre felvétele általában deszka/ö^műek. A Drávaszögben azonban, akárcsak a Dél-Dunántúl keleti oldalán korán, a múlt század derekán terjed a szalmapólyás, más néven viklis födém. A konyhai mennyezet alkalmazásának kérdésében még nem látunk világosan. Drávaszögben a padlástalan konyhának nincs emléke. (Megjegyezzük, hogy a szabadkéményes, részben padlásolt konyhát nem tekinthetjük mennyezet nélkülinek.) Ezzel szemben Kórógyról PENAVIN Olga úgy tájékoztat, hogy: „Az ősi házon nem volt kémény . . . Az ősi házba a nyitott tornácról a szenesházba, a le nem padlásolt konyhába léptek. Ebben az ősi házban a bejárati ajtóval szemben volt még egy ajtó a szomszéd udvarra." (1981) Ez az egész rendszer igen nagy hasonlóságot mutat a szerbiai, szlavóniai, hercegovinai, délszláv átjárós kucával, kuhinjával, illetve lucarnicával, amelyet FREUNDENREICH, DEROKO, PESlC-MAKSIMOVlt gazdagon dokumentál. A szájhagyomány tehát az átjárós, mennyezetnélküli, nyílttűzhelyes konyha legészakibb elterjedéséről tájékoztat a szlavóniai magyar falvakból. Nagy kérdés vili), kép. Vertfalú ház, Haraszti (Hrastin), Petőfi u. 59. ZENTAI Tünde felvétele, 1988.