Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

KLIMOV, K. M.-SURGIN, I. N.: Az udmurt (votják) és a komi (zürjén) népi építészet a l9. század második felétől a 20.század első negyedéig

2. kép. Udmurt földszintes kamra ugorokra vonatkozóan HARUZIN, N. N. tanulmánya mind a mai napig felülmúlhatatlan tudományos értékű összefoglalás. Sajnos ő is elfogadta az elfogult külföldi tudósok nézetét és a finnugor népek "finn törzsét" monogám etnikai közösségnek tekintette. Ezért nem foglalkozott azzal, hogy minden egyes népcsoport házkultúrája jellegzetességét kimutassa. A szovjet időkben BELICER, V. N. készített monográfiát a permi-komi és komi-zürjén népek művészetéről, melyben arra az igazságtalan, kategorikus következtetésre jutott, hogy a „finnugor nyelvcsaládba tartozó népeknél hiányzik a kultúra egysége". A múlt században ZSEREBCOV, L. N. foglalkozott a komi-zürjén népek építkezési kultúrájával, vizsgálatai azonban nem terjedtek ki az udmurt népcsoportra. A későbbi tanulmányok közül PETERSON, A. U. munkája áll a legközelebb a mi tanulmányunkhoz. A fentiekből is látható, hogy a permi népek házkultúrája a mai napig nincs elfogadhatóan feldolgozva, ezért vállalkoztunk a jelen összehasonlító, elemző tanulmány elkészítésére. Az udmurtoknál két építmény szolgált lakóhelyül, az egyik a parasztház, a másik a. fészer vagy kamra. Mindkettő fából készült. A parasztház az udvar utcafront felőli sarkában áll. A kamra elhelyezkedésében több változat lehetséges: külön a háztól, a vele szemben lévő sarokban állhat, szintén az utcafrontra nézve, vagy állhat egy sorban a házzal, annak folytatásaként, de nem összeépítve azzal, végül a ház folytatásaként egybeépítve azzal. Ez jellemző az udmurt paraszti porta felépítésére. A lakóház négyszögletes alaprajzú, a gerendák méretei a hosszanti tengelyeken 5,5-6 m. A lakóházhoz tartozik még a kamra, mely 2,3-2,5 méterrel növeli meg a ház méreteit. Az építményt egy közös sátortető fedi. Alatta fiatal fenyőből faragott eresz van. A bejáratot a házba az udvar felől alakították ki. A bejárati ajtó előtt lépcsőtornác húzódik, mely fedett lehet, máskor nyitott, oszlopokkal díszített. A ház négy ablakkal rendelkezik, kettő az utcára, kettő pedig a bejárati ajtó mellett az udvarra néz. Minden falnyílás béleletes, az ablakoknak beüvegezhető keretük van, kívülről tokkal borított. A lakóház belsejében, a bejárathoz legközelebb eső sarokban van a kemence. Fa talpazaton áll, nyers téglából vagy vert agyagból kiépítve. A kemence oldalában alakították ki a nyitott tűzhelyet, melyen üstben, kondérban készült az étel. Több házban ez a rész, ahol a kemence áll, egy vékony deszkafallal van leválasztva. A falak mentén széles padok találhatók. A Volga menti és Káma vidéki népek lakáskultúráját összehasonlítva, érdekes helyi szokásokkal is találkozhatunk. Az észak udmurtoknál a kemence orosz változata terjedt el: a kemence talpazata a bejárattól jobbvagy baloldali sarokban áll, szája a homlokzati falra néz. A kemencétől átlós irányban helyezkedik el az „előtér", amit „vörös saroknak" neveznek - ez a ház legtisztább, legdíszesebb helye. A ház többi részében lócák, priccsek