Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
SZ. GOMBÁS ÁGNES: Komáromi típusú láda (1834) restaurálása
na. Utóbbi meglehetősen érdekes, valahol táblaképfestőtől kapott ajándék lehet, mert nem tartozik az olcsó festékfajtákhoz. 11 A cseppelemzési munkák kivitelezését megelőzően külön próbákat is végeztünk, hogy a legpregnánsabban lássuk a kívánt színreakciót. A barna festék vizsgálata során derült ki, hogy a standardok csak olyan cseppek lehetnek, amelyekben az egy keresett kationon kívül a mellette nagy mennyiségben előforduló, jelen esetben Al 3+ és Mn 2+ , egyéb kationokat is bevittünk. Ezzel sikerült elérni, hogy az ismeretlennél jelentkező szín és foltosodási anomáliákat is majdnem azonosan modellálva az összetételre teljes bizonyosságot kapjunk. A barnában mutatkozó vas, alumínium, mangán és (Si0 3 ) 2n egyértelműen az umbrára utalt. így Cu 2+-ra mint a firenzei barna kation komponensére - már nem is kerestünk rá. 12 Az elemzések Cu 2+ , Co 2+ , Al 3+ , illetve Fe 3+ kationokra teljesen negatívak voltak, viszont a kétértékű vasat és a foszfát aniont ki lehetett mutatni, így egyértelmű, hogy a kékokkerről van szó. 13 A foszfát anion mintegy negyvennyolc óra múltán elhalványodott, s hogy rögzíteni és bemutatni biztosan lehessen a teljes cseppelemzési sort, a korábbi elemzési felületen megismételtük. Utóbbiak miatt a folt ugyan jól látható, viszont kellemetlenül több gyűrű is keletkezett. A zöld festékek elemzési próbái Cu 2+ , Cr 3+ és Fe 3+-ra negatív eredményt adtak, viszont a kétértékű vas és az alumínium nagy mennyiségét mutatták ki a szilikát anionnal együtt. Mivel a vas és az alumínium egymás színhatásait erősen rontják, itt is több kationos rendszert alkalmaztunk standardként. Az elemzés pozitív eredményeit adó ionok a zöldföld jelenlétét bizonyították. 14 A cseppelemzési vizsgálatok lezárása után a következőket állapíthatjuk meg: 1. A fehér, bizmut és ólomfehér keverékéből áll. 2. A sárga festék teljesen elszíntelenedett a ládán. Az elemzés során kitűnt, hogy ólomsárga és minimális antimonsárga keverékéből tevődik össze, a leírt jelenséget tehát ez magyarázza. 3. Színerősség szempontjából a piros festék közepes, inkább tompa tört színnek mondható. A vizsgálatból kiderült, hogy minium és firenzei barna keverékéből áll. 4. A barna festék a természetes v. égetett umbra klasszi7. kép. Az 1834-ben készült komáromi típusú láda restaurálás után kus példája. A századfordulón e festékkel a láda teljes felületét - az alja és hátlapja kivételével - átfestették. Azelőtt is, akkor is, ma is az egyik leghozzáférhetőbb, legolcsóbb és színtartó festékanyag. 5. A felületen erősen kopott kék festék volt, melynek színintenzitása is halvány, így érthető, hogy az elemzés a kék-okker jelenlétét derítette ki. 6. Kis festőerejű a zöld festék is - festőnyelven szólva beütött - de tisztítás után a többi színnel azonos értékűvé válónak mutatkozott. Az elemzés kiderítette, hogy zöldföldet használtak. A kiválasztott láda a kisalföldi épületcsoport lakóházának berendezési tárgyaként került kiállításra. Az építészeti tér esztétikai hatását, csak akkor emelheti igazán, ha a lakásbelsőt alkotó használati tárgyakkal összhangba hozzuk. Meg kellett találni a beavatkozásnak azt a mértékét, ami még hitelesen a tárgy bemutatásának hatását emelte, és annak tartalmán, lényegi mondanivalóján, kompozíciós rendjén és megjelenési formáján nem változtatott. Legfontosabb a tárgy eredeti állapotának lehető legteljesebb megőrzése volt. E szempontok figyelembevételével választottam ki a megfelelő tisztítási, konzerválási és restaurálási munkafolyamatokat, amelyek alkalmazását a konzulens partnerek hozzájárulásával végeztem el.
