Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

SZ. GOMBÁS ÁGNES: Komáromi típusú láda (1834) restaurálása

Kémiai vizsgálatok A ládán talált festékek összetételét cseppelemzéssel sikerült tisztázni, mely vizsgálatok során a láda hiteles datálására is fényt derítettünk. A kémiai elemzéseket SZABÓ Zoltán „A szervetlen eredetű festékek azonosítása cseppelemzéssel" c. munkája alapján végeztük el.

7 Néhány kation kimutatásához viszont új megoldást kerestünk. Ezt az adott helyen mindig jelezzük. Az ismeretlen anyagokat minden esetben a megfelelő vakpróbákkal párhuzamosan határoztuk meg, sőt néhány esetben a standardként alkalmazott csepp a korábbi próbák során már kimutatott kationok együttesét is tartalmazta. E módszerrel vált lehetségessé, hogy az Al

3+

, Fe

2+

, illetve Fe

3+

, valamint a (Si 0

3

)

2n és a (P0

4

)

3ionok színreakcióit megnyugtató módon azonosítani lehessen, azaz az alkotók így váltak bizonyosan kimutathatókká, hisz a „klasszikus" színreakciók színét az egyes anyagokban társított elemek valamely irányában majdnem mindig eltolták. A fehér festékminta két festékféleségből tevődne össze: bizmut-fehérből és ólóm-fehérből. Mindkettő tetemes mennyisége igen szembeötlő a standard anyag cseppreakciója mellett. Bár a láda 1834-es datálású, a Zn

2+ kationra is vizsgáltunk, de ezt ugyanúgy nem lehetett kimutatni, mint a Ca

2+

, Ba

2+

, Sn

4+

, illetve Al

3+ ionokat, vagyis hamis datálás nem történt. A Zn

2+ kimutatását úgy végeztük el, hogy a mintaoldat kis részletét bepárolva azt olyan In HNOyal telített n-Butanolban vettük fel, amelyben 0,5%-nyi benzoil acetont oldottunk. A csepp megszáradása után ugyanide: 0,2%-os metano-