Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

KECSKÉS PÉTER: Présházak és pincék a Dél Dunántúlon

JEGYZETEK 1. RÚZSÁS Lajos 1961. 165. és 188.; OROSZ István 1989. 46-17. 2. FÜZES F. Miklós-SÁGI Károly 1968. 347-363.; ÉGETŐ Melinda 1980. 54-56. Régészeti és néprajzi tárgyak egybevetéséből adódó véleményünket lásd: KECSKÉS Péter-PETŐ Mária 1974. 131-134. Az adatok legújabb összefoglalása: LICHTNECKERT András 1990. 13-16. 3. A városi szőlőkultúrában jelentkező bálványos-kősúlyos, végorsós, „német prések": VINCZE István 1958b. 5-7. 4. JANKÓ János a német pincéket rövid oldali, a magyar pincéket hosszú oldali bejárattal találta tipikusnak (cáfolata: VINCZE István 1958a. 84-85.). A „német hatás" valós értékeléséhez: RÚZSÁS Lajos 1961. 178-180. 5. ANDRÁSFALVY Bertalan 1957. 49-59. 6. VINCZE István 1958b. 25-26.; ÉGETŐ Melinda 1975. 459-460. 7. Sokrétű anyagot hoztak ANDRÁSFALVY Bertalan publikációi a Duna mente, illetve Délkelet-Dunántúl területére vonatkozóan: ANDRÁSFALVY Bertalan 1954. 113-126., 1957. 49-69., 1964. 147-168., 1965. és 1987. 8. FÜZES Endre 1982. 80-81. 9. GÖNCZI Ferenc 1914. 574. 10. TARJÁN Gábor 1982. 245-247.; KODOLÁNYI János 1959. 147-152.; ANDRÁSFALVY Bertalan 1964. 148-153. 11. Területi és tájföldrajzi értelmezéshez: ÁDÁM LászlóMAROSI Sándor-SZILÁRD Jenő (szerk.) 1981. 12. BARABÁS Jenő (szerk.) 1987. I. 5. térkép és 1989. IV. 274. és 275. térkép. 13. KECSKÉS Péter 1973. 14. LUKÁCS László 1976. 237-248., 1978. 299-343. 15. CSOMA Zsigmond 1990. 361-102. 16. VAJKAI Aurél 1956. 57-90., 1966. 181-246. 17. LICHTNECKERT András 1990. 18. ÉGETŐ Melinda 1975. 450-462., 1980. 53-78. 19. VINCZE István 1958a. 83-104., 1958b. 1-28., 1975. 104152. 20. ANDRÁSFALVY Bertalan 1954. 113-126, 1964. 147168., 1987. 21. TÓTH János 1965. 42. 22. Nem tagadjuk természetesen, hogy néhány szerkezeti elem (például a nyílt tüzelés bizonyos formái és a kívülfűtős kályhák régebbi típusai) a szőlőhegyi présházpincékben tovább megmaradt, mint a belsőségi lakóházakban. Azonban ez a hegyi gazdaság meghatározta éltmód következménye, s alaprajzi „fejlődés" magyarázatául közvetlenül nem használható fel. 23. PALÁDI KOVÁCS Attila 1979. 543.; CSOMA Zsigmond 1990. 364. 24. Egy szőlőhegy sokoldalú feldolgozása a korábbi irodalommal: KOVÁCS Katalin 1985. 329-336. 25. Páka (Zala m.) három szőlőhegyét felerészben használják a falubeliek, kinnlakás nélkül. A szőlőhegy másik felét a szomszédos öt község gazdái művelték (RASSY Tibor: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum építészeti és néprajzi adattára (továbbiakban: FAN) 786. - Börzönce (Zala m.) kisközségnek uraság emelte temploma a szőlőhegyen van (Szent Lőrinc tiszteletére). A hegyen háromnegyed részben bucsutai, szentlászlói, kacorlaki, bánokszentgyörgyi és bocskai tulajdonosok voltak, 5-7 km-es körzetből (BOROSS Marietta FAN 1324). A baktüttösiek (Zala m.) 10-15 km-re a Felső-Válicka völgyében a csatári, söjtöri és csázdi hegyeken is birtokoltak (ERDÉLYI Zoltán FAN 1315). - 18. századi Somogy megyei adatok: MAGYAR Eszter 1981. 84-86. 26. VINCZE István 1958a. 83-85. 27. Gazdaságtörténeti oldalról azonos vélemény: OROSZ István 1989. 52. 28. KECSKÉS Péter 1973. 3., 1982. 88-93. 29. KECSKÉS Péter 1982. 88-93. 30. KECSKÉS Péter 1981. 270-272. 31. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 51.; KECSKÉS Péter 1985. 181.; BARABÁS Jenő (szerk.) 1989. IV. 274., 275. térképlapok. 32. BARABÁS Jenő (szerk.) 1989. IV. 274. térképlap 33. BARABÁS Jenő (szerk.) 1989. IV. 275. térképlap. 34. Összefoglalóan: ÉGETŐ Melinda 1985. 5-22. 35. ANDRÁSFALVY Bertalan 1987. 290-292. 36. CSOMA Zsigmond 1990. 365-366. 37. DOBAI András 1983. 93-95. (további adatokkal). 38. ÉGETŐ Melinda 1985. 32-12. 39. KECSKÉS Péter 1985. 173-176. 40. GAZDA Anikó 1959. 8-10. 41. HOFER Tamás 1955. 186. és I/a. tábla. 42. KODOLÁNYI János 1959. 147-178.; ANDRÁSFALVY Bertalan 1964. 147-168.; Fejér megyei területekre: LUKÁCS László 1978. 299-343. 43. RÚZSÁS Lajos 1961. 150-152.; PESTI János (szerk.) 1982. 357., 363. 44. SZÁSZ János-SZIGETVÁRI János (szerk.) 1976. 139142. képek. 45. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Történeti Adatgyűjteménye (továbbiakban TAGY) 849. (RASSY Tibor kutatása). 46. VINCZE István 1958b. 22.; VAJKAI Aurél 1977. 450452. 47. KECSKÉS Péter 1985. 173-177. Magyaregregyen (Baranya m.) présházas lyukpincében (1860) a zsákban taposás és középorsós préssel történő lényerés teljes eszközanyaga [EA/P-2/1977] előkerült. 48. TAGY 680. 49. GÖNCZI Ferenc 1914. 574-575. - A petőmihályfai (Vas m.) Kullancsi hegyen 1823-ban „4 kapás szőlő 250 ft, két derekú hajlék boronábul a benne levő préssel 150 ft" (FAN 1412). 50. A külső pince présházat jelent nagyobb összefüggő területen: Zala megye déli és keleti részén, valamint Somogy megye nyugati felében (lásd: 12. és 18. képet, FAN 1215). 51. KODOLÁNYI János 1959. 163-168. - A Somogy megyei Ordacsehiben „sípházas pince" [A Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára Pályázati Anyaga (továbbiakban: EA/P]-1/1980. Patkán „présházas fődpince" [EA/P-1/ 1977]. 52. A megfigyelés nyilvánvalóan csak tendenciaszerűen állja meg helyét, a vizsgált terület nyugati és keleti fele közti különbség érzékeltetésére. 53. ANDRÁSFALVY Bertalan 1964. 150-153. 54. VAJKAI Aurél 1956. 60. 55. A hegyszentmártoni (Baranya m.) tanács irattára (1969). 56. ÉGETŐ Melinda 1975. 455. 57. KECSKÉS Péter 1979. 518-519. 58. VAJKAI Aurél 1966. 228-231. . 59. ÉGETŐ Melinda 1985. 55. 60. T. MÉREY Klára 1987. 116. 61. KOVÁCS Katalin 1985. 330. 62. ÉGETŐ Melinda 1985.