Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

KECSKÉS PÉTER: Présházak és pincék a Dél Dunántúlon

19. kép. Földfalú és nádazott szobás présházpincék, a. Buzsák (Somogy m.). FAN 1220. b. Táska (Somogy m.). FAN 1217. A szőlőhegyi istállók általában hidlásnélküliek. Az összegyűjtött szénát a nagy padlástérben tárolták, amit a présház, belső nyitott részén vagy külső padlásfeljárón („herke") adtak fel. A szénás padlás alvóhelyül is szolgált. e. Pajtás présházpince Délnyugat-Dunántúl területén a pajtás présházpincék szintén a ritkábban előforduló építményformációk közé tartoznak, bár az elmúlt száz évben sok ilyen épület elpusztult funkcióvesztés (hegyen való cséplés) és szénatárolás visszaszorulásával. A nyitott pajták általában a pincék mellé épültek, többször toldalékként (a pincei mestergerendán 1863-as datálás, 24/a. kép) vagy a pincével szervesen összeépítve (24/b. kép). A pajták lepadlásolatlanok, tehát a terményeket és szénát innen juttatták a padlástérbe." /. Hajlított présházpince Az L-alaprajzú szőlőhegyi épületek mintegy foglalatát jelentik az eddig bemutatottaknak. Az ideiglenes vagy tartós kinnlakásra is szolgáló üzemhely, aminek présház + pince épületmagjához egyik oldalról konyhaszerű részt építettek, ahol tüzelőpadka, esetleg katlan kapott helyet (25/a. kép). Innen fűtötték a szobai szemes- vagy tábláskályhát (25/b. kép). Az épület másik végére, a présház vagy pince mellé került az istálló.

100 A hajlított présházpincék a kutatási terület nyugati 20. kép. Szobás présházpince (1847). Balatonberény (Somogy m.). FAN 1211.