Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

KECSKÉS PÉTER: Présházak és pincék a Dél Dunántúlon

12. kép. Présházpincék saroktüzelőkkel, a. Muraszemenye (Alsószemenye, Zala m.), Csányi völgy 108. FAN 815. b. Segesd (Felsősegesd, Somogy m.) Nyugati sor 81. FAN 1251 harmadában vert- vagy sárfallal épültek - később konyhaszerepű részt választottak le, s szabadkéménnyel látták el. A somogyhatvani (Somogy m.) boltozatos pincés épületnél (21/a. kép) a szobát konyhából fűtő takaréktűzhely található,

94 míg a decsi (Tolna m.) tanyában még kívülfűtős, kupás kályhát dokumentáltak (21/b. kép).

95 A két építményt azért is mutattuk be, hogy felhívjuk a figyelmet az utólagos belső osztások, funkcióváltozások építménytörténeti jelentőségére. Ennek az építménytípusok elterjedésének határterületén van különös jelentősége, mert jelzi a változtatás irányát vagy a korábbi állapot megőrzését. A szobás présházpincék Zala és Vas megyék területén a 19. században a szőlőhegyi építmények mintegy negyedét tették ki (bár a kataszteri térképeken a két és három helyiséges építményeket nem mindig lehet megkülönböztetni). d. Istállós présházpince A szőlőhegyi épületek viszonylag kisebb csoportját képezik az istállóval bővített présházpincék. A két marha vagy ló tartására szolgáló épületrészt általában a